Engedély nélküli kivitt dobozok

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát jogszerűen megszüntethetjük-e felmondással, ha bizonyítékaink vannak rá, hogy több alkalommal engedély nélkül vitt ki a telephelyünkről tisztázatlan tartalmú dobozokat annak ellenére, hogy a munkáltatói szabályzat rögzíti, hogy enélkül semmilyen tárgyat nem lehet kivinni vagy a munkahelyről elszállítani? A munkavállaló nem tárta fel, hogy a dobozokban mi volt.
Részlet a válaszából: […] ...felel meg a munkavállaló eljárása, mely előírja, hogy a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani [Mt. 52. § (1) bek. d) pont]. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a munkahelyről engedély nélkül visz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Titkos hangfelvétel perbeli felhasználása

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?
Részlet a válaszából: […] ...polgári peres eljárás során – így a munkaügyi perben is – a bizonyítás nem csupán tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján történhet. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...súlyos gondatlansággal jelentős mértékű megszegése, vagy a közfoglalkoztatási jogviszony fenntartását lehetetlenné tévő magatartás tanúsítása miatti azonnali hatályú felmondást az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szabályozza. Ez a szabály alkalmazandó a Kftv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaviszony-megszüntetés – az elmaradt elszámolásból keletkezett kár

Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölésével. Ez utóbbi esetben javasoljuk, hogy a perindítás előtt vegye számba, mely állításait tudja iratokkal, illetőleg tanúkkal alátámasztani, mivel a kérdés szerinti igényei megalapozottságát Önnek kell a perben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Hamis tanúzás munkaügyi perben

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszából: […] ...Btk. szerint hamis tanúzást az a tanú követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív szerződés ennél akár hosszabb, munkaszerződés csak rövidebb határidőt állapíthat meg [Mt. 157. § (1) bek., 165. §]. Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére – a késedelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve haerre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyelmunkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. ALegfelsőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyenlő bánásmód sérelme – jogorvoslati lehetőségek

Kérdés: Mit tehet, aki úgy gondolja, hogy a munkahelyén nem egyenlő mércével mérik a munkavállalókat, és ezáltal sérülnek a jogai? Például ha az egyik alkalmazott napokon át nem kap feladatot, azonban jár neki jutalom, és munkaidő alatt tanulni is elmehet. Munkaügyi bírósághoz lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 5. §-a kifejezésre juttatja az egyenlő bánásmódkövetelményének megtartását a munkaviszonyok körében. Az Etv. határozza meg,hogy a foglalkoztatás területén különösen mely munkáltatói intézkedések sértikaz egyenlő bánásmód követelményét. Fontos megjegyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei

Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenítése helyett inkább a fent idézett Mt. 54. §-ban foglaltegyeztetéskezdeményezési lehetőséggel kellett volna élni. A tanulság a jövőidőre szól, miután minderre a törvény ötnapos határidőt biztosít, és tételesrendelkezés hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

"Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, mivel a most már felperesi pozícióban lévőmunkavállaló keresőképtelen állományban volt, formálisan a munkáltató rendesfelmondása az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint szabályozottfelmondási tilalomba ütközik. Ugyanakkor perdöntő, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.