Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Pótlékra jogosultsági feltételek

Kérdés: Vendéglátóegységnél, ahol vasárnap is van nyitva tartás, és munkaidőkeretben dolgoznak, kell-e pótlékot fizetni? Például délelőtt 11-től van a nyitva tartás este 10 óráig. Hétköznap a 18 óra utáni munkavégzésnél kell-e a 30%-os pótlékot számolnunk a munkaidőkeretnél? A régi szabályozás szerint nem számoltunk pótlékot. Ha vasárnap van beosztva a munkavállaló rendes munkaidőben, és kap helyette szabadnapot, akkor kell-e 50%-os pótlékot adnunk; ha pedig valakinek állandó beosztása van 16 órától 22 óráig, kell-e 30%-os pótlékot számolni, mivel így nem változó a munkaideje?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Bérpótlékok egymás mellett

Kérdés: Cégünk rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működőnek minősülő kft. Munkavállalóink közül többen két műszakban járnak dolgozni, rendszeres váltásban, vagyis havonta egyszer-kétszer, vagy akár háromszor is előfordulhat, hogy vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben munkát kell végezniük. Ebben az esetben kell-e fizetnünk a műszakpótlékon felül vasárnapi pótlékot is?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint vasárnapi pótlék akkor jár a munkavállalónak, ha vasárnap rendes munkaidőben végez munkát, és több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (régi Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Végkielégítés – jogszerző idő felmondáskor

Kérdés: Olvastuk, hogy az új Mt. hatálybalépé­sével a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő szabályai meg fognak változni, a felmondás közlésekor meg kell lennie a legalább hároméves időtartamnak ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult. Valóban nem lesz jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor – néhány nap híján ugyan, de – nem áll fenn három éve a munka­viszonya?
Részlet a válaszából: […] A hatályos rendelkezések értelmében végkielégítésre akkor jogosult amunkavállaló, ha a munkaviszony megszűnésének időpontjában legalább három évefennáll a munkaviszonya a munkáltatónál. 2012. jú­lius 1-jétől azonban avégkielégítésre jogosító időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Csatornaőr végkielégítése

Kérdés: 12 éve dolgozom csatornaőrként az egyik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál. Mennyi végkielégítést kapnék, ha a munkáltató felmondana?
Részlet a válaszából: […]  A 347/2006. Korm. rendelet 7/C. §-ának (1) bekezdéseértelmében a vízügyi igazgatóságok a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóanműködő és gazdálkodó központi költségvetési szervek, amelyek hatósági jogkörtnem gyakorolnak, dolgozóik tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadság

Kérdés: Kell-e igényelni a súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadságot a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. alapján nem általában a súlyosan fogyatékosmunkavállalónak, hanem csak a vak munkavállalónak jár évente öt munkanappótszabadság [Mt. 132. § (3) bek.]. Kollektív szerződés vagy munkaszerződésugyanakkor további pótszabadságokat is megállapíthat. A felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Pótlék beszámítása a szabadság idejére járó távolléti díjba

Kérdés: Folyamatos munkavégzésnél a szabadság idejére jár-e a folyamatos pótlék?
Részlet a válaszából: […]  A rendes szabadság idejére távolléti díj jár [Mt. 151. § (2)bek. e) pont]. A távolléti díjba az alábbi tényezők számítanak bele: a távollétidején (időszakában) érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlék(ok),valamint a munkavállaló által teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Nyugdíjas munkavállalása

Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. nem határoz meg felső korhatárt a munkavállaláshoz.Önmagában az sem jár a jogviszony megszűnésével, ha a munkavállaló nyugdíjasnakminősül, ugyanakkor ilyen esetben a munkáltató rugalmasabban szüntetheti meg ajogviszonyt rendes felmondással [nyugdíjas munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kormánytisztviselőket megillető jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok

Kérdés: 2008. év közepétől öregségi nyugdíjamat kérelmemre folyósítják. Köztisztviselői jogviszonyom folytonos, határozatlan idejű kinevezésemmel továbbra is fennállt. 2010 áprilisában végleges áthelyezéssel egy másik minisztériumba kerültem, ahol 2010 júliusában kormánytisztviselő lettem. Köztisztviselőként a 40 éves jubileumi jutalmam 2010. november elején lett volna esedékes, így a Ktv. 14. § (3) bekezdésére hivatkozva – a nyugdíjba vonult köztisztviselőnél, illetve a végleges áthelyezés esetén követendő eljárás alapján – kértem, hogy úgy járjanak el, "mintha a közszolgálati jogviszonyom megszűnt volna". Erre figyelemmel a ki nem vett szabadságot 2010 októberében kifizették, de kérésemet egyebekben elutasították, mivel kormánytisztviselőként már más szabályok vonatkoznak rám. Így ugyanis még nem értem el a 20 éves jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt sem. Van-e esély arra, hogy az "elveszett" 5 havi illetményemnek megfelelő jubileumi jutalom összegét a végleges áthelyezésemre vagy a korábbi nyugdíjba vonulásomra tekintettel megkapjam?
Részlet a válaszából: […]  A Ktjv. hatálybalépésével a minisztériumokbanfoglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonyakormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át. A két jogszabály eltérőenrendelkezik a jubileumi jutalomra jogosító idő tekintetében. Aköztisztviselőkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.
1
7
8
9
12