Pótszabadság föld alatti munkavégzés esetén

Kérdés: Pénzintézetnél dolgozom, a munkavégzés helye egy bevásárlóközpont. Nincs természetes fény, teljesen zárt a rendszer, és természetes szellőzés sincs. Télen-nyáron megy a klíma. Jár a +5 munkanap pótszabadság? Gyakorlatilag úgy érezzük magunkat, mintha a föld alatt lennénk. Semmit nem tudunk a külvilágról egész nap.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak 13. havi munkabér fizetésére törvényi kötelezettsége nincs. Ezért, ha biztosít ilyen juttatást, annak feltételeit maga állapíthatja meg. Természetesen ilyenkor is figyelembe kell vennie a törvényi alapelveket, például a diszkrimináció tilalmát (Mt. 12. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Jutalék – nem járhat részteljesítés esetén

Kérdés: Ha az értékesítői jutalékszabályzat akként rendelkezik, hogy a megkötött üzletet követően csak a teljes adminisztráció elvégzése esetén jár a jutalék, annak a munkavállalónak ki kell-e fizetni a jutalékot, aki az üzletet megkötötte, de a munkaviszonya megszűnése okán nem tudja már az adminisztrációt elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A jutalék az Mt. által tételesen nem szabályozott bérforma, amely a teljesítménybér egyik típusaként értelmezendő. Jellemzője, hogy a munkavállaló az általa közvetített vagy megkötött ügyletek alapján keletkezett bevételből részesedik. A Kúria Mfv.II.10.072/2019/3. számon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Végkielégítés összegének mérséklése

Kérdés: Cégünk nagyon rossz anyagi helyzetben van, mondhatni napról napra élünk, közel a csőd. Ebben a helyzetben létszámcsökkentésről döntöttünk, és az egyik olyan munkavállalónktól is meg kívánunk válni, aki már huszonegyedik éve nálunk dolgozik, ráadásul a nyugdíjig három éve lenne hátra. Van-e ebben a helyzetben olyan szabály, ami a végkielégítés összegét méltányosságból mérsékli, ugyanis egészen egyszerűen nem tudjuk kifizetni az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg többek között abban az esetben, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy az Mt. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja (jogállásváltozás) alapján szűnik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy pincehelyiségben dolgozom, irodai munkát végzek. Szeretném megkérdezni, hogy ez föld alatti munkavégzésnek számít-e? Jár-e pótszabadság utána?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelmű, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Naptári napon átnyúló munkanap és a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Folyamatosan nyitva tartó szociális otthonban az ápolók folyamatos, 12 órás munkarendben dolgoznak 07-19 óráig, valamint 19-07 óráig. Munkaszüneti napokon áthúzódó munkaidő esetén a munkaszüneti napra járó bérpótlékot hány órára kell elszámolni a dolgozóknak? Példa: a dolgozó március 14-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 15-én 07 órakor fejezi be. Vagy a dolgozó március 15-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 16-án 07 órakor fejezi be.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság feltétele csak az, hogy a munkavállaló e napon munkát végezzen, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben [Mt. 140. § (2) bek.]. A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszából: […] A több műszakos tevékenységet alkalmazó munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak legalább két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszából: […] A korábbi kérdésre adott válasz alapja: a műszakpótlékra való jogosultságnak az Mt. 141. §-a szerint az a feltétele, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon, valamint a munkavállaló a 18 és 6 óra közötti időtartamban végezze munkáját. A változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Föld alatt dolgozók pótszabadsága

Kérdés: Egy cukrászda alagsorában dolgozom kb. nyolc éve, egyértelműen a föld alatt. Jár-e nekem a föld alatti munkavégzéssel járó évi öt nap pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvény nem határozza meg pontosan, hogy hogyan kell értelmezni a pótszabadság jogosultsági feltételeit. Az azonban egyértelm ű , hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.
1
2
3
4