Juttatás nélküli napok elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek értelmében munkajogi szempontból, amennyibena munkavállaló nem végez munkát, úgy fizetés nélküli szabadságnak számít mind aGYES, mind a GYED időtartama. Mivel pedig a törvény rendelkezései szerint azonidőszak, amit a munkavállaló a gyermek harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Letiltások sorrendje

Kérdés: Egyik dolgozónknak több tartozása van. Ez összetevődik banki kölcsönökből, közműtartozásokból. Két banktól is kaptunk szinte egyszerre értesítést a hiteltartozásáról, amelyben kérik, hogy a munkabére 33%-át vonjuk le a dolgozótól emiatt, aki írásban hozzájárult ehhez, így az elsőként érkezett (2010. 03. 05.) banknak 33%-ot vontunk (1. letiltás), míg a másodikként érkezett banknak (2010. 03. 26.) az 50%-ból fennmaradt 17%-ot vontuk le (2. letiltás). Idővel érkezett egy végrehajtói letiltás közműtartozás miatt (2011. 08. 16.), amelynek levonását nem tudtuk megkezdeni (3. letiltás). Pár hónap múlva érkezett egy szintén végrehajtói letiltás arról a banki tartozásról, amelyet másodikként már vontunk (2011. 10. 06., 4. letiltás). Ennek a tartozáslevonásnak a megszüntetését a bank kérte tőlünk írásban (2011. 10. 24.), utalva arra, hogy a végrehajtó által kiállított letiltást vegyük ezentúl figyelembe. A végrehajtói iroda szerint a második (negyedik) levonást/letiltást fel kell függesztenem, és a harmadikként érkezett közműtartozás végrehajtói letiltását kell vonnom. A végrehajtói letiltás "előnyt" élvez a dolgozó által adott levonási hozzájárulással szemben minden esetben, vagy nem? A negyedikként érkezett letiltás, amely a 2. tartozás végrehajtói okiratba foglalt része, másodikként érkezettként sorolandó be vagy negyedikként? Sorrendben a letiltásokat, levonási hozzájárulásokat hogyan kezeljem?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek.].A fenti sorrendben ugyanazon pont alá eső több követelésegymás közötti sorrendjét a szerint kell megállapítani, hogy az egyeskövetelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közülmelyik érkezett előbb a munkáltatóhoz [Vht. 64...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Szabadság – meghatározott helyen, bekapcsolt mobillal

Kérdés: Az év vége közeledtével ki kell adnunk a felhalmozódott szabadságokat. Ugyanakkor cégünknek van munkája, ami miatt egyes, szabadságon lévő munkavállalókat előreláthatóan be kell majd hívnunk egy-egy napra. Kötelezhetők-e arra, hogy tartsák bekapcsolva a mobiltelefonjukat, illetve meghatározhatjuk-e, hogy hol töltsék el a szabadságukat (a munkáltatótól olyan távolságra, hogy akár néhány óra alatt beérjenek, ha szükséges)?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató számára az Mt. biztosítja a jogot, hogy amunkavállalót a szabadsága megszakításával berendelje dolgozni [Mt. 134. § (6)bekezdés]. Erre csak akkor kerülhet sor, ha ez a munkáltató működési körétközvetlenül és súlyosan érintő ok, vagy kivételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Pszichológus kötelező óraszáma

Kérdés: Egy szociális alapellátási központban, ha valakit pszichológus munkakörben foglalkoztatnak, az illetőnek a heti kötelező óraszáma hogyan alakul? Nevelési-oktatási intézményben, illetve pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményeknél meghatároznak heti óraszámokat, a szociális alapellátási központ azonban egyik fent felsorolthoz sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...intézmény szervezeti és szakmaitekintetben önálló intézményegységének keretei között is". Ez a szabály lehetőségetad arra, hogy vegyes profilú intézmények jöjjenek létre.A 138/1992. Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése kimondja,hogy bizonyos, külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkavállaló nem tudja távollétét igazolni,akkor helye lehet a munkáltató általi rendkívüli felmondásnak. A munkáltató,illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Tagi viszony megszűnése – a munkaviszony megszüntethetősége

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...se álljon a társasággal, meg kell szüntetni a munkaviszonyt.Figyelemmel arra, hogy az érintett munkavállaló jelenleg GYES-en, pontosabban agyermek gondozására, illetve ápolására biztosított fizetés nélküli szabadságonvan, felmondási tilalom hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és az álláskeresési ellátások ideje

Kérdés: Közalkalmazottak besorolása kapcsán az alábbi kérdés merült fel intézményünknél: van vagy volt-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkanélküli-ellátásban részesülés időszakát munkaviszonyban töltött időként határozta meg, és így a közalkalmazott besorolásánál azt figyelembe kell venni, különös tekintettel a Kjt. hatálybalépése körüli időintervallumban? Az Flt. 58. § (5) bekezdésének 1991. 03. 01.-1991. 12. 29. napja között hatályos szövege értelmében munkaviszony a munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszony. Mi minősült munkaviszonyon kívüli biztosítotti jogviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 87/A. §-a tartalmazza. Ebben munkaviszony jellegűjogviszonyok (közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírák,ügyészek, igazságügyi alkalmazottak jogviszonya stb.) felsorolására kerül sor,tehát munkavégzéssel töltött időké. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a törvény módosítja aMet. szabályait is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásánakellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértésmegállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás kezdete aza nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonbancsak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csaktársadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nemlép munkába a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont], továbbá a közelihozzátartozó ápolására vagy gondozására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
60
61
62
79