17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság
Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
2. cikk / 17 Időarányos szabadság számítása
Kérdés: Egyik munkavállalónk április 1-jével lépett be a céghez, de pár nappal később közlekedési balesetet szenvedett, és két hónapig keresőképtelen volt. Hogyan kell ezek alapján megállapítani az őt megillető szabadságot? A munkavállalót életkora alapján két munkanap pótszabadság illeti meg, és egy újszülött gyermeke van.
3. cikk / 17 Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény
Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
4. cikk / 17 Időarányos szabadság számítása
Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
5. cikk / 17 Pótszabadságok és az időarányosítás
Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
6. cikk / 17 Gyermek utáni pótszabadság – önállóan nem váltható meg
Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
7. cikk / 17 Gyermek utáni pótszabadság élettársnak
Kérdés: Élettársam hétéves lánya után kértem a pótszabadságot, mivel én is nevelem, és úgy tudom, mindkét szülő igénybe veheti azt. A munkáltatóm azonban elutasított. Önök szerint jár nekem a pótszabadság?
8. cikk / 17 Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság
Kérdés: Ha egy munkavállaló év közben lép be a céghez, illetve év közben szűnik meg a munkaviszonya, akkor a gyermek után járó pótszabadság időarányosan jár? GYES-ről visszatérő dolgozónak mely időszakra jár a gyermek utáni pótszabadság? Csak a TGYÁS és a GYED első 6 hónapjára?
9. cikk / 17 Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
10. cikk / 17 Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása
Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
