Minősítés – kötelező és lehetséges

Kérdés:

Miként jár el helyesen a munkáltató a minősítés kapcsán az alábbi esetben? A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőit egyéves időtartamra bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. A Kjt. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vezetőket a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal kell minősíteni. Viszont a Kjt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. A 40. § (1) bekezdésének a) pontja speciális szabálynak minősül a 40. § (3) bekezdéséhez képest, tekintettel arra, hogy a vezetői megbízás "elválik" a jogviszonytól?

Részlet a válaszából: […] ...alapján a korábbi minősítéstől, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontjától számított tizenkét hónapos időtartamnak a vezetők minősítése tekintetében is érvényesülnie kell. A Kjt. 40. §-ának (3) bekezdése különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?
Részlet a válaszából: […] ...során a határozott idő tartamát a munkáltatói intézkedésnek egyértelműen tartalmaznia kell. Ha ennek ellenére határozatlan időtartamra kerül megállapításra a személyi illetmény, az a törvénybe ütközik, és ezért a határozatlan idejű kikötés helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó munkára a munkáltató az Mt. 53. §-a alapján egyoldalúan csak átmeneti időre szólóan utasíthatja. Az ilyen foglalkoztatás időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat – a fix időpontban tartandó tanórákon kívül – saját belátása szerinti időpontban és időtartamban, valamint helyen látja el. A Ptk. nem ír elő sem munkaidőt, sem a megbízó által kötelezően biztosítandó munkaeszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkavégzés alóli mentesítés időtartama véradás esetén

Kérdés: Megtehetné-e a munkáltató, hogy a telephelyén szervezett véradás esetén (munkaszervezési nehézségek miatt) mindössze egy óra időtartamra mentesítse a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól, és nem az Mt. által előírt legalább négy órára (annak ellenére, hogy az Mt. 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)? A munkáltató mindezt arra való hivatkozással tenné, hogy a véradás során nem kellene időt fordítani a vérgyűjtést végző helyére oda- és a munkahelyre történő visszautazásra (sőt a munkavállalónak utazással kapcsolatos pluszköltsége sem keletkezik).
Részlet a válaszából: […] ...mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra. E rendelkezéstől a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 43. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Személyi illetmény összegének emelése

Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem volt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítani [Mvt. 44. § (1) bek.]. Az Mvt. azonban nem határozza meg, hogy védőeszközök alkalmazása esetén a munkát milyen konkrét időtartamban lehet végezni, illetve hogy a munkavégzés során milyen mértékű pihenőidőt kell megállapítani. Általános szabály azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
1
2