Központi üzemi tanács összehívása

Kérdés: Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok – mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket – nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács – ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja – üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?
Részlet a válaszából: […] ...a központiüzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokravonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (1)-(3) bek.]. Aközponti üzemi tanács a helyi üzemi tanácsok megválasztását követő tizenötnapon belül összeül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
Részlet a válaszából: […] ...hozni. Aközponti üzemi tanácsra és tagjaira, az üzemi tanácsra, illetve az üzemitanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (1), (3)bek.].Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektívszerződésben meghatározott jóléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Fennmarad az együttdöntési jog?

Kérdés: 2007 januárjában kötöttünk kollektív szerződést. Az akkor hatályos Mt. alapján a kollektív szerződésbe az alábbi mondat került bele: "Az üzemi tanácsot a kollektív szerződés mellékletében meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve a jóléti jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében illeti meg együttdöntési jog." Az együttdöntési joggal érintett tételeket tehát a mellékletben határoztuk meg, tételesen; az összes jóléti célú ingatlant felsoroltuk. Időközben a törvény módosult, ami alapján nem lehetne a jóléti célú ingatlan felett együttdöntési jogot gyakorolnia az üzemi tanácsnak. A törvényi változás ellenére még továbbra is van együttdöntési joga az üzemi tanácsnak ezen ingatlanok vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...március 31-ig a törvény értelmezésére a LegfelsőbbBíróság gyakorlata volt irányadó, mely szerint a jóléti célra rendelt, illetveténylegesen ilyen célt szolgáló intézmények, ingatlanok hasznosításatekintetében az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.