10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
2. cikk / 10 Felmondás az óraadóknak
Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
3. cikk / 10 Elmaradt három műszak – a munkaidő-beosztás kifogásolása
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarend és munkaidőkeret van érvényben abban az üzemben, ahol én is dolgozom. Ebből kifolyólag van, akinek úgy van meghatározva a munkarendje, hogy váltakozva dolgozik, egyszer nappal, egyszer éjszaka. Én viszont folyton nappalos műszakra vagyok beosztva, és a beosztásom vagy hétköznapra, vagy hétvégére, szombatra vagy vasárnapra esik. Megteheti a munkáltató, hogy ténylegesen nem oszt be váltakozó műszakba, délutánra és éjszakára, és ha igen, akkor elrendelhet számomra hétvégén munkavégzést úgy, hogy nem fizeti meg a vasárnapi pótlékot?
4. cikk / 10 Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből
Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.
5. cikk / 10 Munkajogi védelem úti baleset miatti keresőképtelenség esetén
Kérdés: 2016. január 6-án kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Folyamatos munkarendben dolgoztam, 4 műszakban, kölcsönzött munkavállalóként. Úti balesetet szenvedtem május 18-án. Ha passzív állományba tesznek, akkor mik a lehetőségeim, és milyen törvények védenek?
6. cikk / 10 Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban
Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
7. cikk / 10 Bérpótlékok készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében van-e különbség a készenléti jellegű munkakörben, illetve a folyamatos megszakítás nélküli munkarendben, de egyben készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott bérpótlékai (vasárnapi pótlék, fizetett ünnepnapi pótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék), pihenőideje, beoszthatósága stb. tekintetében?
8. cikk / 10 Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál félévente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
9. cikk / 10 Munkaviszony létesítése esetén a cukorbetegség kizáró ok?
Kérdés: Kötetlen, hektikus munkavégzéssel járó munkakörbe keresünk munkaerőt. A munkakör előző betöltője azért távozott, mert cukorbeteg lett, és a betegségből eredő, szabályozott étkezés, inzulinbeadás mellett nem tudta vállalni a további munkát. Kérdésünk, hogy a munkaerő-felvételkor rákérdezhetünk-e az esetleges meglévő cukorbetegségre?
10. cikk / 10 Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?