Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének megszegését, a kárt, a munkavállaló felróható magatartását és vétkességet is igazolni [Mt. 179. § (1) bek.].A munkabérből, járandóságokból való levonás ilyen esetekben csak akkor jöhet szóba, a munkaviszony megszűnésekor vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Táppénz – ha lejár az egy év

Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...állási kötelezettsége továbbra sem áll fenn [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Figyelemmel arra, hogy keresőképtelen, munkát nem végez, munkabér nem illeti meg, és egyéb juttatást sem kötelesek számára adni. A keresőképtelensége miatt Önöket sem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ennek során az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A minimálbérre vonatkozó szabályok hatálya fennáll a veszélyhelyzet ideje alatt is, ezzel ellentétes jogszabály nem született. A teljes munkaidő mellett tehát nem lehet a minimálbérnél (garantált bérminimumnál) kevesebb összeget fizetni. Nem összetévesztendő ez a szabály az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Megállapodás minimálbérnél alacsonyabb alapbérben

Kérdés: Van-e rá mód, hogy úgy állapodjon meg a munkáltató a munkavállalóival, hogy a napi munkaidőt (8 óra) nem csökkenti, csak a munkabért csökkenti a felére? Így "alá tud menni" a napi 8 órás minimálbér összegének? Vagy a minimálbért mindenképpen tartani kell? A megállapodást a vészhelyzet idejére kötné a munkáltató. Ha van, akkor kérjük, tüntessék fel a jogszabályi hátteret is.
Részlet a válaszából: […] ...legalább az Mt. 153. §-ának (1) bekezdése szerinti munkabért, azaz a külön kormányrendeletben megállapított minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. A 47/2020. Korm. rendelet alapján az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Fizetési moratórium és a bérből való levonás

Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
Részlet a válaszából: […] A 47/2020. Korm. rendelet 1. §-a rendelkezik a fizetési moratóriumról, amely az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét érinti, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaviszony létesítése korábbi munkavállalóval

Kérdés: Vidéki üzletünket ideiglenesen be kellett zárnunk, mert a járványügyi helyzetben nem volt kifizetődő a nyitvatartás. Most, hogy a korlátozások enyhültek, elérkezettnek látjuk az időt az újbóli nyitásra. Jogszabályba ütközik-e, ha ugyanazt a munkavállalót vesszük vissza, aki ott dolgozott korábban? Ha ez lehetséges, ugyanazzal a feltételekkel kell vele szerződnünk, mint korábban?
Részlet a válaszából: […] ...néhány példát említsünk -, hogy az előző munkaszerződéstől eltérő munkakörben, magasabb vagy alacsonyabb (de a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelően meghatározott) alapbérben, részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben állapodjanak meg.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló felmondásával szűnne meg a munkaviszony, az időközben kifizetett, de tényleges teljesítéssel "le nem fedett" munkabér előlegként visszakövetelhető [Mt. 95. § (4) bek. a) pont]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 47/2020. Korm. rendelet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet

Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. Ha igen, erre sor kerülhet távmunka vagy otthoni munkavégzés keretében (lásd a 3856-os kérdést), ez esetben jár a szülőnek munkabér. Ha a rendkívüli iskolai vagy óvodai szünet, illetve a tantermen kívüli oktatás alatt a gyermekkel való otthonmaradás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
1
2