Jubileumi jutalom – az összeg kiszámítása

Kérdés: Szociális intézmények, óvodák, bölcsődék, gazdálkodási feladatokat ellátó intézmények adminisztratív és műszaki alkalmazottai esetében, továbbá egészségügyi szolgáltatást ellátó védőnőkre vonatkozóan a jubileumi jutalom kifizetéséhez mely pótlékok számíthatók be a jutalom alapjába? A jogszabályi hivatkozáson túl kérjük a beszámítható pótlékok felsorolását is. A jubileumi jutalom összegébe beleszámíthatóak-e a munkáltatói döntés alapján járó illetmény- és keresetkiegészítés, illetve a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...jutalomba nem számíthatók be.A bölcsődék, szociális intézmények tekintetében a 257/2000. Korm. rendelet nem írja elő ágazati pótlék beszámítását a jubileumi jutalomba, hasonlóan az óvodák tekintetében a 326/2013. Korm. rendelet, és a helyi önkormányzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Jubileumi jutalom – ami nem jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. alá tartozó óvodapedagógus besorolása kapcsán merült fel, hogy az IBUSZ (1986. 09. 17. – 1990. 04. 04.) és a Taverna Szálloda (1990. 06. 18. – 1997. 08. 17.) beszámítható-e a jubileumi jutalom kalkulálásakor. Csak és kizárólag az OEP- igazolvány és a régebbi Igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról az, ami alátámasztja a korábbi jogviszonyokat, tehát nincs erről a két helyről más dokumentum. Ez a két munkahely, intézmény a jubileumi jutalom idejébe beszámítható?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban töltött idők. A nem költségvetési intézménynél munkaviszonyban töltött idő beszámítása viszont nem lehetséges, mivel a Kjt. 87/A. §-ának ezt lehetővé tévő (3) bekezdése csak akkor lenne alkalmazható, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Közfoglalkoztatottként eltöltött idő és az óvónői szakmai gyakorlat

Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, Gyakornok vagy Pedagógus I. besorolásom lenne? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...az előírt szakmai gyakorlattal, de – részben vagy egészében – bármely más munkakörben eltöltött munkaviszony jellegű jogviszonyai beszámításával legalább hat évvel rendelkezik, nem Gyakornokként, hanem Pedagógus I-ként kell besorolni. A 326/2013. Korm. rendelet 1/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Köztisztviselői besorolás – a közhasznú munkavégzés beszámítása

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében, amennyiben ezt megelőzően két évig (2006-2007) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen polgármesteri hivatallal, ez a két év beleszámít-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalomnál?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok – így különösen a munkaviszony – beszámításáról rendelkezik a köztisztviselők besorolásánál. A 2010. december 31-ig hatályos Flt. 16/A. §-a értelmében a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)–(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése az egyes munkavégzésre irányuló jogviszonyok beszámításáról rendelkezik a közszolgálati tisztviselők besorolásánál. Afőiskolai hallgatói jogviszony nem munkavégzésre irányuló jogviszony, így az (5) bekezdés nem alkalmazható rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Készenléti átalány beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: A munkavállaló rendszeresen teljesít készenlétet. Ezért a felek 2020. november 1. óta a munkaszerződésben az alapbéren felül egy bizonyos átalányösszeget kötöttek ki a készenléti bérpótlék és a készenlét idejére járó alapbér helyett az Mt. 145. §-a alapján. Milyen feltételek esetén kell ezt a készenléti átalányt beszámítani a munkavállaló távolléti díjába? A munkavállaló ugyanis csak ritkán teljesít havonta átlagosan 96 óra készenlétet, ami a törvény szerint ennek feltétele lenne. Ennek hiányában is beleszámíthatjuk a készenléti átalányt a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlét esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ez az átalány a munkavállalót minden hónapban megilleti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – a munkaviszony beszámíthatósága a jogszerző időbe

Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?
Részlet a válaszából: […] ...a besorolásnál figyelembe veendő jogviszonyban töltött időké: csak a kifejezetten a közszférához tartozó foglalkoztatás időtartamának beszámítása lehetséges. Így – egyebek mellett – a Kttv., Ktv. és Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Közalkalmazotti besorolás – az egyszerűsített foglalkoztatás beszámítása

Kérdés: Közalkalmazotti besoroláshoz az egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött idő figyelembe vehető? Ha igen, akkor ezt az időszakot milyen igazolással tudjuk elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. április 1. és 2010. július 31. között hatályban volt Eftv., 2010. augusztus 1. óta pedig az Efotv. szerint kerülhetett sor. Mind a két törvény az egyszerűsített foglalkoztatást mint a határozott időre szóló munkaviszony sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Felmentési idő megállapítása – a felmentési idő tartamának beszámítása

Kérdés: A közalkalmazott 2021. június 1. napján kezdi meg a felmentési idejét. Ekkor 29 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, tehát esetében a felmentési idő 60 nap + 5 hónap. Augusztus elsején (tehát már a felmentési ideje alatt) ugyanakkor eléri a 30 év közalkalmazotti időt, tehát a Kjt. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján a felmentési ideje 60 nap + 6 hónapra változna. Esetében hogyan állapítható meg a felmentési idő? A közalkalmazotti jogviszonyban a felmentési idő számítása szempontjából figyelembe vehető-e a felmentési idő tartama is?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében felmentés esetén a hatvannapos felmentési idő huszonöt közalkalmazotti jogviszonyban töltött év után öt hónappal, harminc év után pedig már hat hónappal hosszabbodik meg [Kjt. 33. (2) bek. e) és f) pont]. A Kjt. nem tartalmaz speciális szabályt a felmentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. kérdésben idézett rendelkezése jogszabály, illetve kollektív szerződés számára ad felhatalmazást arra, hogy – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a munkaközi szünetet (részben vagy egészében) a munkaidő részévé nyilvánítsa [Kjt. 59. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
1
2
3
4
9