Béren kívüli juttatások egységessége

Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
Részlet a válaszából: […] ...közé már nem tartozó, de általában a cafeteria részeként adott önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás (Öpt. 12. §), ami esetében a törvények külön szabályokat írnak elő a juttatás mértékének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...161. § (1) bek.].Nem a beszámítás alapesete alá tartozik az, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (2) bek.]. Az első egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...akik ugyan egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, de amely után a fenntartó normatív állami hozzájárulásban részesül. E rendelkezésektől akkor lehet eltérni, ha azzal a munkavállaló kizárólag előnyt szerez [Szt. 94/L. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...Flt. 41/A. §-a rendelkezik a rehabilitációs hozzájárulásfizetésének kötelezettségéről. E rendelkezés alapján a rehabilitációshozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottaklétszáma a 20 főt meghaladja, és az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítani [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkabérbőlvaló levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállalóhozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amunkáltató a munkavállaló részére történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.