Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára kedvezőbb irányba térhet el a törvény egyes szabályaitól [Mt. 43. § (1)-(3) bek.], ebben a szakaszban azonban a normaszöveg kifejezetten megengedi, hogy a felek akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Idő- és teljesítménybér összekapcsolása

Kérdés: Időbér és teljesítménybér összekapcsolása esetén elegendő-e a munkaszerződésben annyit rögzíteni, hogy az alapbér: 250 000 Ft + teljesítménybér? A szerződésben tehát a teljesítménybér nincs összegszerűen meghatározva, és az egyes százalékos teljesítményhez tartozó összegek sem a munkaszerződésbe vannak belefoglalva, azokat a munkáltató egy külön szabályzatban határozza meg. A bérpótlékok számításánál a munkáltató csak az időbérként megadott összeget veszi figyelembe. Jogszerű ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tekinti a pótlékok alapjának. Ez nem tilos, feltéve, hogy ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Ugyanakkor, önmagában az alapbér vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér összekapcsolásával történő) megállapítása nem jelenti azt, hogy a felek megállapodtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Részmunkaidő – az "idők" arányosítása

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje a tizenkét, heti munkaideje a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A törvény azonban nem rendelkezik a részmunkaidős munkavállaló rendkívüli munkavégzéséről. Mit jelent ebben az esetben a rendkívüli munkaidő? Az ő esetükben is a fenti rendelkezést kell alkalmazni, vagy arányosítani kell? Például egy 4 órás munkavállaló napi munkaideje (rendkívüli munkavégzéssel együtt) maximum napi 6 óra, heti munkaideje 24 óra lehet?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb 125, illetve kollektív szerződés alapján 150 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Ahol a törvény külön nem írja elő egyes mértékszabályok arányosítását a foglalkoztatás részmunkaidős jellegére tekintettel, ott ezt nem is lehet megtenni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.