Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók nevét, tisztségét vagy munkakörét, illetve - egyebek mellett a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Kérdés: Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált illetmény emelése miatt béremelésben részesültek? Ha nem, akkor a munkáltató beépítheti-e a bérükbe? A KIRA rendszerben megszűnt a köznevelési alkalmazottaknál a munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítés sor. A munkáltató ezután milyen jogcímen rögzítheti a munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...a 401/2023. Korm. rendelet 2024. január 1-jén lépett hatályba. Ebben az időpontban alakultak át a korábbi közalkalmazotti jogviszonyok és munkaviszonyok köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. A korábbi közalkalmazotti illetmény és a köznevelési foglalkoztatotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok

Kérdés:

2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ebben az időszakban a köznevelési intézmények foglalkoztatottjai még közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állnak. 2023. szeptember 15-ig két kötelezettség terheli a munkáltatót:– tájékoztatás a 2024. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Visszatérő munkavállaló – alapbéremelés munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés:

A munkavállaló a 2021 óta tartó gyermekgondozási szabadsága alatt kérte, hogy szüntessük meg a munkaviszonyát. Eszerint elkészítettük a közös megegyezést, aláírtuk, majd a felhalmozódott szabadságait megváltottuk. De az elszámoláskor a 2021. évi bérével számoltunk, nem alkalmaztuk az Mt. 59. §-át, arra hivatkozva, hogy a távollét megszűnését követően kell rendezni a bért, és a munkavállaló esetünkben a fizetés nélküli szabadság alatt távozott, egyetlen napra sem tért vissza aktív állományba. Helyesen jártunk-e el?

Részlet a válaszából: […] ...követően" kötelező, minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a távollét megszűnésének oka: visszatérés a munkába, vagy esetleg a munkaviszony megszűnése. A béremelést az utóbbi esetben is végre kell hajtani. Annak sincs jelentősége, hogy milyen jogcímen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Visszaható hatály tilalma kollektív szerződésben

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés szabályozhatjaa) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell tenni. Ezért tehát a béremelés akkor is jár, ha már előre tudható, hogy a fizetés nélküli távollét megszűnését követően a munkaviszony megszüntetése következik valamelyik fél részéről. Ennek azért van jelentősége, mert a munkaviszony végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők

Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] ...lenne, az ún. egyéb helyzeten nyugvó megkülönböztetést szükséges megvizsgálni. Kérdés azonban, hogy a felmondási idő megkezdése és a munkaviszony megszűnésének közelsége tekinthető-e olyan helyzetnek vagy jellemzőnek (tulajdonságnak), amely közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – szemben a felmondással – nem kell megindokolni, ezért kisebb a jogi kockázata.A munkavállaló visszatérése után a bérrendezés a munkaviszony-megszüntetés jogcímétől függetlenül kötelező (felmondás és közös megegyezés esetén is). Ennek azért van jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Óraadó tanár béremelése általános iskolában

Kérdés: Nyugdíj mellett óraadó tanárként dolgozom heti 14 órában egy általános iskolában. Matematikát tanítok. Ha interaktív táblát akarok használni, akkor arra készülnöm kell, vagy ppt-t csinálni, dolgozatkérdéseket összeállítani, dolgozatot javítani, fogadóórán részt venni, értekezletre járni, ezek mind a feladataim közé tartoznak. Az aktív korúak július 1-jétől 10%-os béremelésben részesültek, az óradíjunkat viszont nem emelték. Szerintem a béremelésnek bennünket is meg kellene illetnie.
Részlet a válaszából: […] ...nincs érvényben. Az óraadókkal megkötött megbízási szerződésekben foglalt óradíj a megtartott órák ellenértéke. Ellentétben a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal, ha a felek így állapodnak meg, nincs külön jogcím szerint díjazva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszából: […] ...már a szabadság idejére járó távolléti díjat is a magasabb, megemelt bérrel kell kiszámítani. Ha a távollét azért ér véget, mert a munkaviszony megszűnik (megszüntetik), a korrekciót akkor is el kell végezni, és a munkaviszony végén esedékes juttatásokat (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
1
2
3