Munkanap meghatározása – a naptári naptól eltérve
Kérdés
A naptári naptól eltérő munkanap alkalmazásának feltétele-e, hogy a munkarend alapján ténylegesen is legyen olyan munkavállaló, aki esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdete és vége két különböző naptári napra essen, vagy elegendő, ha a munkarend alapján az ilyen beosztásra lehetősége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. április 26-án (227. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4401
[…] beosztható" szövegrészre történő cseréje, vagyis a feltételes megfogalmazás a korábbi kifejezett előírás helyett álláspontunk szerint nem értelmezhető úgy, hogy ugyanaz a tartalma a két rendelkezésnek. A módosítás ehelyett azt tükrözi, hogy míg 2019 előtt valóban feltétele volt a naptári naptól eltérő munkanap alkalmazásának, hogy a beosztás szerinti munkaidő ténylegesen két naptári napot érintsen, azaz a munkavállalónak legyen olyan tényleges munkaidő-beosztása, amely alapján munkáját egy naptári napon kezdi meg, de egy másikon fejezi be. Addig viszont 2019-től elegendő, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti munkaidő beosztható úgy, hogy az két naptári is napot érintsen, de már nem előírás, hogy ilyen munkaidő-beosztás meg is valósuljon. A módosítás eredménye: tágabb körben lehet élni a naptári naptól eltérő munkanap meghatározásával, ezzel a vonatkozó jogszabályi rendelkezés tartalma lényegében megváltozott.Lényeges, hogy a munkarend és a munkaidő-beosztás nem azonos fogalmak. A munkarend azon szabályok összessége, amely alapján a munkavállalók konkrét munkaidő-beosztása meghatározható. Azaz, a munkavállaló csak akkor osztható be ténylegesen akként, hogy a munkaidejének kezdete az egyik, míg a munkaidejének a vége egy másik naptári napra esik, ha arra a munkarendet meghatározó szabályok lehetőséget adnak. A munkarendet a munkáltató jogosult meghatározni [Mt. 96. § (1) bek.], értelemszerűen a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között, és annak alapján kell foglalkoztatnia […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. április 26-án (227. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4401
[…] beosztható" szövegrészre történő cseréje, vagyis a feltételes megfogalmazás a korábbi kifejezett előírás helyett álláspontunk szerint nem értelmezhető úgy, hogy ugyanaz a tartalma a két rendelkezésnek. A módosítás ehelyett azt tükrözi, hogy míg 2019 előtt valóban feltétele volt a naptári naptól eltérő munkanap alkalmazásának, hogy a beosztás szerinti munkaidő ténylegesen két naptári napot érintsen, azaz a munkavállalónak legyen olyan tényleges munkaidő-beosztása, amely alapján munkáját egy naptári napon kezdi meg, de egy másikon fejezi be. Addig viszont 2019-től elegendő, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti munkaidő beosztható úgy, hogy az két naptári is napot érintsen, de már nem előírás, hogy ilyen munkaidő-beosztás meg is valósuljon. A módosítás eredménye: tágabb körben lehet élni a naptári naptól eltérő munkanap meghatározásával, ezzel a vonatkozó jogszabályi rendelkezés tartalma lényegében megváltozott.Lényeges, hogy a munkarend és a munkaidő-beosztás nem azonos fogalmak. A munkarend azon szabályok összessége, amely alapján a munkavállalók konkrét munkaidő-beosztása meghatározható. Azaz, a munkavállaló csak akkor osztható be ténylegesen akként, hogy a munkaidejének kezdete az egyik, míg a munkaidejének a vége egy másik naptári napra esik, ha arra a munkarendet meghatározó szabályok lehetőséget adnak. A munkarendet a munkáltató jogosult meghatározni [Mt. 96. § (1) bek.], értelemszerűen a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között, és annak alapján kell foglalkoztatnia […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
