Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés
Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. március 8-án (225. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4357
[…] tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §].Értelmezésünk szerint a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét a munkáltató által biztosított eszközzel teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet vagy a jegy 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható. Az ezt követő szakaszra álláspontunk szerint a 9 Ft/km költségtérítés alanyi jogon csak akkor illeti meg a munkavállalót, haa) a lakóhelye vagy tartózkodási helye (a kérdés szerinti esetben rendeltetésszerűen a falu), valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; vagyb) a munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja [39/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a)-b) pontok, 2. § g) pont].Amennyiben a munkavállaló ennek alapján a 9 Ft/km költségtérítésre jogosult, azt formálisan kérheti, függetlenül attól, hogy a munkába járása miként lett megoldva. A munkáltató a leírt költségtérítések megfizetésére csak abban az esetben nem köteles, ha a munkavállaló számára a munkába járást csoportos személyszállítással oldja meg, és erről a munkavállalóval megállapodott [39/2020. Korm. rendelet 3. § (1a) bek.]. Csoportos személyszállításnak az minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. március 8-án (225. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4357
[…] tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §].Értelmezésünk szerint a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét a munkáltató által biztosított eszközzel teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet vagy a jegy 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható. Az ezt követő szakaszra álláspontunk szerint a 9 Ft/km költségtérítés alanyi jogon csak akkor illeti meg a munkavállalót, haa) a lakóhelye vagy tartózkodási helye (a kérdés szerinti esetben rendeltetésszerűen a falu), valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; vagyb) a munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja [39/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a)-b) pontok, 2. § g) pont].Amennyiben a munkavállaló ennek alapján a 9 Ft/km költségtérítésre jogosult, azt formálisan kérheti, függetlenül attól, hogy a munkába járása miként lett megoldva. A munkáltató a leírt költségtérítések megfizetésére csak abban az esetben nem köteles, ha a munkavállaló számára a munkába járást csoportos személyszállítással oldja meg, és erről a munkavállalóval megállapodott [39/2020. Korm. rendelet 3. § (1a) bek.]. Csoportos személyszállításnak az minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
