Munkabérből levonás szabályai – ami megmarad
Kérdés
Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. január 19-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4056
[…] Ha például a munkavállaló nettósított bére 40 000 Ft, és annak 50%-át kellene levonni, a levonás akkor is csak az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500 Ft (168/1997. Korm. rendelet 11. §) feletti összegre vonatkozhat, azaz legfeljebb 11 500 Ft lehet. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén, azok esetében a teljes 20 000 Ft követelést le lehet vonni. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, ez a mentesség őt csak abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le – azaz a többi munkabérét akár 0 Ft kifizetésre kerülő összegig lehet csökkenteni [Vht. 62. § (2)–(3) bek.].A nettósított munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft), korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Például a munkavállaló nettósított munkabére 300 000 Ft, és abból 1 000 000 Ft-os tartozást kell levonni, az általános szabályok szerint, ilyenkor először ki kell számolni a 33%-os általános levonási mértéket (99 000 Ft), és azt kell levonni, majd, mivel az így fennmaradó összeg (201 000 Ft) meghaladja a fenti összeget, további 58 500 Ft-ot le kell vonni a nettósított munkabérből.Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni (pl. az adott hónapban nem volt munkabére), az elmaradt részleteket […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. január 19-én (207. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4056
[…] Ha például a munkavállaló nettósított bére 40 000 Ft, és annak 50%-át kellene levonni, a levonás akkor is csak az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500 Ft (168/1997. Korm. rendelet 11. §) feletti összegre vonatkozhat, azaz legfeljebb 11 500 Ft lehet. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén, azok esetében a teljes 20 000 Ft követelést le lehet vonni. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, ez a mentesség őt csak abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le – azaz a többi munkabérét akár 0 Ft kifizetésre kerülő összegig lehet csökkenteni [Vht. 62. § (2)–(3) bek.].A nettósított munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft), korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Például a munkavállaló nettósított munkabére 300 000 Ft, és abból 1 000 000 Ft-os tartozást kell levonni, az általános szabályok szerint, ilyenkor először ki kell számolni a 33%-os általános levonási mértéket (99 000 Ft), és azt kell levonni, majd, mivel az így fennmaradó összeg (201 000 Ft) meghaladja a fenti összeget, további 58 500 Ft-ot le kell vonni a nettósított munkabérből.Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni (pl. az adott hónapban nem volt munkabére), az elmaradt részleteket […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
