Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése


Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. december 11-én (158. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3146

[…] személy minősül, akinek alkalmatlanságát az orvosi, illetve a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára pedig az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy alkalmatlan, akinek a lőfegyver tartására való alkalmatlanságát az orvosi vizsgálatot végző szerv megállapította [22/1991. NM rendelet 5. § (1)–(1a) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki a 22/1991. NM rendelet 1. számú mellékletének I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved. Erre csupán azért utalunk, mert a kérdésben említett állítólagos alkoholfogyasztás okán – melyet értelemszerűen nem tudunk megítélni – szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a lőfegyver megszerzését és tartását, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi oknak minősül az alkoholizmus fennállása [22/1991. NM rendelet 5. § (2) bek.].Noha az erre való hivatkozás sikerét megítélni teljes bizonyossággal nem tudjuk, de a vizsgálatot megelőző egy hétben történt, Ön által vázolt komoly családi gondokra, és az egészségi állapotának ezekre tekintettel előálló kedvezőtlen változására figyelemmel nem kizárt, hogy alappal lehetne hivatkozni a 22/1991. NM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésére, melynek értelmében nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat például akkor, ha annak eredményét hátrányosan befolyásoló egyéb egészségi állapot áll fenn, egészen annak megszűnéséig. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy írásban kérheti a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől. Az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni. A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd – az elvégzett vizsgálat eredményétől függően – a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja. Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv az ún. egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót. Ha az elsőfokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték, a másodfokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki [22/1991. NM rendelet 9. § (1)–(4) bek.]. Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon általános szabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.