Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól
Kérdés
Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. július 18-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1062
[…] a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel (a munkavállalóval) szemben kell kiszabni [Kkt. 21/A. § (2) bek.]. A nyilatkozatnak (menetlevélnek, illetve fuvarlevélnek) tartalmaznia kell: – a gépjármű hatósági jelzését, – a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó (munkáltató) és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint – azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő (munkavállaló) az üzemben tartótól (munkáltatótól) átvette. A fentiek szerint az első esetben a munkáltató, míg a második esetben a munkavállaló lesz a bírság megfizetésére kötelezett. Az eset jogi minősítése álláspontunk szerint attól függ, hogy kivel szemben folyik le az eljárás. Ha a munkáltatóval szemben szabják ki a bírságot, akkor a munkavállalótól a munkajogi szabályok szerint követelhető kártérítés, mivel a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Ez azt is jelenti, hogy csak szándékos károkozás esetén lesz köteles a teljes kárt megtéríteni a munkavállaló (Mt. 168. §). Ettől eltérően, ha a munkavállalóval szemben szabják ki a bírságot, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. július 18-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1062
[…] a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel (a munkavállalóval) szemben kell kiszabni [Kkt. 21/A. § (2) bek.]. A nyilatkozatnak (menetlevélnek, illetve fuvarlevélnek) tartalmaznia kell: – a gépjármű hatósági jelzését, – a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó (munkáltató) és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint – azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő (munkavállaló) az üzemben tartótól (munkáltatótól) átvette. A fentiek szerint az első esetben a munkáltató, míg a második esetben a munkavállaló lesz a bírság megfizetésére kötelezett. Az eset jogi minősítése álláspontunk szerint attól függ, hogy kivel szemben folyik le az eljárás. Ha a munkáltatóval szemben szabják ki a bírságot, akkor a munkavállalótól a munkajogi szabályok szerint követelhető kártérítés, mivel a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Ez azt is jelenti, hogy csak szándékos károkozás esetén lesz köteles a teljes kárt megtéríteni a munkavállaló (Mt. 168. §). Ettől eltérően, ha a munkavállalóval szemben szabják ki a bírságot, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
