Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka

Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] a munkakörének ellátásához szükségesek, a munkáltató előírhatja számára azt, hogy ennek érdekében képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt, azt eredményesen teljesítse, így biztosítva a munkavégzés előfeltételét. Az Mt. 229. §-a (2) bekezdésének b) pontjában rögzített rendelkezés is közvetetten utal arra, hogy a munkáltató kötelezheti tanulmányok elvégzésére a munkavállalót. A munkáltatónak kell az általa kötelezővé tett képzésen, továbbképzésen való részvétel költségeit viselnie, valamint, ha azzal összefüggésben a munkavállalónak szükséges és indokolt költsége merül fel, azt is köteles megtéríteni a részére [Mt. 51. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató által kötelezővé tett képzésen vagy továbbképzésen való részvétel munkaidőnek minősül.Ha a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges egy képzés vagy továbbképzés sikeres teljesítése, mivel ennek segítségével válik képessé arra, hogy a munkakörébe tartozó feladatokat a megfelelő színvonalon ellássa, ám a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, ez utalhat a munkavállaló képességének hiányára, illetve a képzés jellegétől függően arra, hogy a munkaköre ellátására szakmai szempontból alkalmatlan [Mt. 66. § (2) bek., (8) bek. b) pont]. A vizsga teljesítésének elmaradása fakadhat abból is, hogy a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt

Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét, ha keresőképtelenségét a munkáltató felhívása ellenére hosszabb ideig nem igazolja [Mt. 6. § (2) és (4) bek.]. E nélkül ugyanis a munkáltató szabályosan nem tud intézkedni a munkavállalónak járó bér elszámolásáról sem. A kérdés szerinti esetben ez a mulasztása hónapok óta fennáll. Igazolás hiányában a munkáltató joggal tekintheti úgy, hogy a munkavállaló valójában igazolatlanul van távol. A jelen esetben megalapozott lehet a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, azzal az indokkal, hogy a munkavállaló hosszú ideje megszegi a tájékoztatási és együttműködési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Végkielégítésre való jogosultság – hátrányban a kölcsönzött munkavállalók

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?
Részlet a válaszából: […] értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartalma alatt a munkaviszonyt, a kérdésben szereplő kölcsönzött munkavállaló is felmondási tilalom alatt áll egészen addig, amíg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága tart. Ebből következően a kölcsönzött munkavállalóval a munkáltató jogszerűen csak akkor közölheti a felmondást, ha már megszűnt az említett szabadsága.A végkielégítésre való jogosultság feltétele, általános szabály szerint, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban [Mt. 77. § (3) bek.] – de legalább három éve – fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni többek között a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [Mt. 128. §] tartamát is [Mt. 77. § (2) bek.]. Az Mt. 222. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén az Mt. 77. §-ának (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni. Ebből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Nyolchavi felmentési idő – mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésénél a nyugdíjasnak minősülők esetében is alkalmazni kell a felmentési időre irányadó szabályokat. A nyolc hónapos felmentési időből arra következtetünk, hogy a kérdésben szereplő közalkalmazott legalább harminc év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, mivel a hatvannapos felmentési idő harminc év után hat hónappal meghosszabbodik, így hat hónap plusz hatvan nap lesz a felmentési idő, ami nagyjából, de nem pontosan nyolc hónapnak felel meg [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. A munkáltató a Kjt. szerint legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A Kjt. idézett rendelkezésében a „legalább” kifejezés arra utal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottat akár a felmentési idő több mint fele, így a felmentési idő teljes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Osztályvezető kormánytisztviselő – „lefokozás” a gyermekgondozási szabadság alatt

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó munkavállaló osztályvezetői megbízása visszavonható-e a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll [Kit. 3. § (6) bek. b) pont]. Ebből következik az is, hogy amennyiben az osztályvezetőt a jövőben már nem szakmai vezetőként, hanem ügyintézőként kívánják foglalkoztatni, akkor nem vezetői megbízás visszavonására, hanem a kinevezésének módosítására van szükség. A Kit. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében a kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja. Így a kinevezést egyoldalúan módosítva megteheti, hogy az osztályvezetőt a jövőben ügyintézői álláshelyen foglalkoztassa. A Kit. nem tartalmaz e körben kifejezetten olyan korlátozást vagy tiltást, amely megakadályozná, hogy ezt olyan szakmai vezető esetében is meg lehessen tenni, aki éppen gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézői álláshelyre helyezi, a kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt

Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
Részlet a válaszából: […] az Eszjtv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, ezért az Mt. alkalmazandó. A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése önálló jogcím [Mt. 64. § (1) bek. a) pont], amelyre nem kell alkalmazni a felmondás vagy az azonnali hatályú felmondás szabályait. Ezért nem irányadóak a felmondás és felmentési időre vonatkozó rendelkezések sem. A kérdés szerinti esetben így a felek szabadon megállapodhatnak, hogy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének mi legyen az időbeli hatálya, azaz a megállapodás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség, hogy a napi és a heti pihenőidő egymástól függetlenül biztosítandó, és a napi pihenőidő akkor is jár a munkavállalónak, ha az adott napi munkavégzést heti pihenőidő követi. Bár ezzel nyilvánvalóan ellentétes szabályt tartalmaz az Mt. 104. §-ának (5) bekezdése, a jogalkotó egyelőre mégsem oldotta fel ezt az ellentmondást. A Kúria ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a heti pihenőidőt megelőzően be nem osztott napi pihenőidő tartamára eső munkavégzés rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül, és ennek az Mt. 143. §-a szerint lehetséges jogkövetkezménye, meghatározott mértékű bérpótlék megfizetése merülhet fel (BH2024. 272.; BH2024. 238.). A 2023-at megelőző időszakra tehát a munkavállaló alappal támaszthat rendkívüli munkaidőre járó elmaradt díjazás iránti igényt, ha a heti pihenőidejét megelőzően nem kapott napi pihenőidőt, hanem annak (elvi) tartalma alatt munkát végzett.Az ezt követő időszak megítélése is kockázatos a munkáltató számára, hiszen az Mt. szabályait az uniós joggal összhangban kell értelmezni, az idézett bírósági ítélet pedig minden tagállamra kötelező [Mt. 5. § (1) bek.]. Ugyanakkor az uniós jogrend sajátosságaiból eredően, a munkavállaló magánmunkáltató elleni igényét nem alapozhatja egy irányelvi szabályra,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.
Részlet a válaszából: […] keresőképtelenség ebből az okból áll fenn. Ebből az eltérő funkcióból fakad, hogy nem valósulna meg a fizetett szabadság rendeltetése, ha ez olyan időszakra esne, amikor a munkavállaló beteg, és így egyébként sincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége. E megfontolásból eredően az Európai Unió Bírósága azt az értelmezést követi, hogy az uniós joggal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek nem biztosítják a jogot a munkavállalónak arra, hogy a fizetett éves szabadság alatt bekövetkező munkaképtelensége esetén az annak időszakával egybeeső említett éves szabadságban utólag részesüljön (C-78/11., Anged ügy). Az Mt. rendelkezéseit az Európai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkaidő elszámolása hosszabb teljes munkaidő esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.
Részlet a válaszából: […] 7 óráig tart [Mt. 87. § (1) bek.]. A készenléti jellegű munkakörben beosztható napi 24 óra munkaidő, de természetesen lehetséges, hogy a szabadságon töltött napra a munkáltató csak 12 órát (azaz a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt) ossza be. Ebben az esetben – a szabadság munkanapban és órában történő elszámolása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Gyermekgondozási szabadság – az első hat hónap számítása a szabadságra való jogosultságnál

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról a gyermek 1,5 éves korában visszatérő munkavállaló pár hónap elteltével újra visszamegy fizetés nélküli szabadságra, melyre a gyermek hároméves koráig jogosult. A törvény szerint az első hat hónapban a munkavállaló jogosult szabadságra. Ebben az esetben a hat hónap újraindul? Újra halmozódni fog az első hat hónapban a munkavállaló szabadsága?
Részlet a válaszából: […] [Mt. 115. § (1) és (2) bek. d) pont]. A gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a gyermeke harmadik életéve betöltéséig veheti igénybe, és a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a jogosultsági időn belül a munkavállaló több részletben vegye igénybe a fizetés nélküli szabadságot. Ennek azonban nem lesz kihatása a fizetett szabadságra jogosító idő számítására. Azaz munkában töltött időnek – és így fizetett szabadságra jogszerző időnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
1
2
3
…
5