Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?
Részlet a válaszából: […] esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett további pihenőnapot nem kell biztosítani. Ha munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés történik (egy általános munkarendű közalkalmazott esetében biztosan erről van szó), akkor további[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
Részlet a válaszából: […] napján esedékes. A jubileumi jutalom összege 35 évi jogviszony esetén négyhavi, 40 évi jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg [Kttv. 150. § (2) bek. c) és d) pont]. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál – egyebek mellett – a Kttv. a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati jogviszonyban, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni [Kttv. 150. § (3) bek. a) és b) pont].A Kttv. nem tesz említést sem az 1992. évi Mt., sem az 1967. évi Mt. hatálya alatt létesített és teljesített munkaviszonyokról, mint a jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyokról. A kérdésben említett KISZ-bizottsági tagként fennálló munkaviszony ezért nem vehető számba a Kttv. szerinti jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyok között. Ezen túlmenően megjegyezzük, hogy a Kttv. nem tartalmaz olyan rendelkezést sem, amely azt írná elő, hogy amennyiben a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, a köztisztviselő meg kell, hogy kapja a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat. Ilyen szabály[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkaidőkeret bevezetése és a bérpótlékra való jogosultság

Kérdés: Településünkön a művelődési központban (alapító, fenntartó: önkormányzat, TEÁOR: könyvtári, levéltári tevékenység, a dolgozók jogviszonya: munkaviszony) 3 havi munkaidőkeret bevezetését tervezzük egyes munkavállalók tekintetében, mivel az intézményben számos olyan rendezvény lebonyolítására kerül sor, amely szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, olykor éjszakába nyúlóan kerül megrendezésre (pl. színházi előadás, koncert). A munkaidőkeret alkalmazása esetén milyen pótlékokkal kell számolnia az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá egyes közlekedési ágazatban működő munkakörökbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 94. § (1)–(2) bek.].A munkaidőkeret alkalmazásával a munkáltató eltérhet az általános munkarend szabályaitól, azaz egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztathatja a munkavállalókat [Mt. 97. § (2)–(3) bek.]. Ez lehetővé teszi a vasárnap, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő foglalkoztatást, amennyiben a munkáltató (munkakör) működése alapján arra lehetőség van. A művelődési központban szervezett rendezvények lebonyolításában közvetlenül közreműködő munkavállalók munkaköre a rendeltetésük folytán vasárnapon és munkaszüneti napon végzett tevékenységhez kapcsolódik [Mt. 101. § (1) bek. a) pont, 102. § (2)–(3) bek.].Önmagában a munkaidőkeret bevezetésével pótlék nem jár együtt, azonban a munkaidőkeret alapján elrendelt (beosztott) munkaidő jogosíthat bérpótlékra – tipikusan a vasárnapi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
Részlet a válaszából: […] csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett 18 – mérlegelési jogkörben legfeljebb 30 – Ft/km mértékű költségtérítés fizethető – egyebek mellett akkor is –, ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek., Szja-tv. 25. § (2) bek.]. Ebben az esetben a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a munkáltató. Vagyis arra is fizethet költségtérítést [39/2010. Korm. rendelet 5. §].Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a munkavégzéshez Budapest-bérletet adjon, és emellett kilométeralapon a Budapesten belüli munkába járásra tételes költségtérítést is fizessen a munkavállalónak. Mivel a bérletjuttatás a munkáltató döntésén alapul, így visszakövetelésre – jogalap nélkül felvett munkabér okán – biztosan nincs mód. A kisgyermekes munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak

Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] menetjegyet kell leadnia; ha azonban a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik [39/2010. Korm. rendelet 3. § (2), (3a) bek.].Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás is. Ennek értelmezése során a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; a tartózkodási hely pedig annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § a), d)–e) pontok].A hatályos szabály nem tesz különbséget a munkavállalók között a tekintetben, hogy a lakóhelye, illetve tartózkodási helye melyik országban van. Ebből következően a szomszédos (akár EU-n) kívüli államban élő, és onnan ingázó munkavállalót is megilleti a költségtérítés. A munkáltató ugyanis nem engedélyezi a munkába járás költségtérítését,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is

Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél teljesítményalapú béremelés van, így munkavégzés hiányában neki nem tudnak emelni a munkabérén?
Részlet a válaszából: […] részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §].A béremelési kötelezettség teljesítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a béremelésre a többi munkavállalónál milyen okból került sor; így nem lehet arra tekintettel mentesülni alóla, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli távollét tartama alatt nem végzett olyan munkát, amely alapján az egyéni teljesítményét lehetett volna mérni. A fizetés nélküli távollét lényege éppen az, hogy a munkavállaló nem dolgozik; erre hivatkozva tehát nyilvánvalóan nem lehet megtagadni a béremelést. E törvényi kötelezettségnél a jogalkotó éppen azért írta elő a – lépcsőzetesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] pont]; szabadság és felmentési idő esetében azok első napja.A távolléti díj csak abban az esetben módosul a távollét tartama alatt, ha annak alapbérrésze változik – ebben az esetben a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (3) bek.]. Ezt leszámítva, a távolléti díj a távollét teljes tartama alatt állandó, nem változik az összege – így a teljesítménybérrész és a bérpótlékrész sem.A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. A szabadságmegváltásra járó távolléti díj esedékességére nézve nincs kifejezett szabály, szemben a végkielégítésként járó távolléti díjjal. Az általános elszámolási szabályok szerinta) a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően

Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?
Részlet a válaszából: […] céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében. Ezzel összefüggésben ugyanakkor szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie [Kttv. 131. § (3) bek.], így, ha a kinevezésében rögzített illetmény alapulvételével kiszámított ezen összeg nem éri el a köztisztviselő visszatérését követően a garantált bérminimumot, azt összhangba kell hozni a Kttv. 131. §-a (3) bekezdésének említett szabályával.A Kjt. tekintetében azonban más a helyzet, ugyanis a Kjt. mögöttes törvénye az Mt. [Kjt. 2. § (3) bek.], ezért a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó az Mt. 59. §-a. Ez alapján a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tenni a közalkalmazott számára az illetmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkabérfizetés – utalása devizaszámlára

Kérdés: Az egyik munkavállalónk euróban szerette volna kérni a fizetését, majd utána pedig eurós számlára szerette volna kapni a havi munkabérét. Úgy tudjuk, hogy euróban csak kivételes esetben és csak vezető beosztású munkavállalónak lehet bért fizetni. Lehet-e euróban, illetve lehet-e eurós számlára havi munkabért utalni? Ha igen, ennek mi a folyamata, illetve szükséges-e valamilyen dokumentáció hozzá?
Részlet a válaszából: […] megállapítva vagy kifizetve, ha a munkát Magyarország területén végzi. A szabály célja, hogy az árfolyam ingadozásával kapcsolatos kockázatot ne a munkavállaló viselje, hanem fix összegű munkabérrel kalkulálhasson minden hónapban. Az euróalapú devizaszámlára utalás ebből a szempontból nem különbözik attól, mintha a munkavállalónak euróban, készpénzben lenne kifizetve a munkabére.Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján járó munkabéren felül egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban

Kérdés: A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési fokozattól függő pótszabadság. Ez a besorolás azonban csak a szabadság mértéke meghatározásához szükséges. Milyen korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani a nevelési-oktatási intézménynél munkaviszonyban betöltött munkakörökben a fizetési fokozat megállapításához? Az iskolai végzettséget nem igénylő munkaköröknél be kell-e számítani a korábbi, nem a Kjt. alá tartozó munkaviszonyokat? Az értelmezendő törvényi rész: 87/A. § (3) bekezdés a) pont.
Részlet a válaszából: […] vonatkozó szabályai közül pedig az 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár (kivéve az 1. fizetési fokozatot, melyben nem jár ezen a címen pótszabadság). Tehát a pótszabadság mértékének megállapításához el kell végezni egy közalkalmazotti besorolást, annak ellenére, hogy munkavállalókról van szó, akik a munkabérüket nem a besorolás alapján kapják.A fizetési fokozatra jogosító időt a Kjt. 87/A. §-a alapján kell számítani. A Kjt. 2023. december 31-én hatályos 87/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyt illetően egyfelől be kell számítani az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, akár költségvetési intézménynél dolgoztak, akár másutt (pl. állami vállalatnál), másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyoknak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett [Kjt. 87/A. § (3) bek. a)–b) pont]. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi szabályt a köznevelési intézménynél munkaviszonyban állókra alkalmazzuk, a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkakörön a nevelési-oktatási intézménynél fennálló munkaviszonyban betöltendő munkakört kell érteni.Az, hogy az említett NOKS vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
4