Munkakör munkáltatói módosítása

Kérdés: Amennyiben a munkáltató „lefokozná” a munkavállalót, erre milyen lehetőségei vannak? Például üzletvezetői pozícióból eladóvá minősítenék vissza. Ez alapvetően a munkakör módosításával járna, ami a munkaszerződés kötelező eleme, így ahhoz mindenképpen kellene a munkavállaló hozzájárulása is, azonban nagy valószínűséggel nem egyezne bele a módosításba. Megoldás lehet esetleg a munkavállaló részére a folyamatos visszajelzés, hogy mik azok a problémák, fejlesztendő dolgok, amelyek a munkájával kapcsolatban felmerültek, és befolyásolja a cég működését? Minden hónapban zajlana egy értékelés, egy egyoldalú kommunikáció/visszajelzés, és egy adott negyedévre nézve meg lehet vizsgálni, hogy változott-e valami, vagy nem. Ha esetleg nem, akkor lehet módosítani a munkakört egyoldalúan?
Részlet a válaszából: […] Ahogy arra a kérdés is utal, a munkakör a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, és így csak a felek közös megegyezésével módosítható [Mt. 45. § (1) bek., 58. §]. A törvény nem biztosít lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy szankcióként, a nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Ilyenkor tehát a szabadság kiadása is a naptártól eltérő munkanaphoz igazodik, az említett példában így a munkavállaló az adott napon reggel 6 órától másnap 6 óráig tölti szabadságát.(Kéziratzárás: 2024. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...számos pótszabadságot meghatároz, emellett pedig úgy rendelkezik, hogy az alapszabadságra és a besorolás szerinti pótszabadságra irányadó (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót megilleti az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
Részlet a válaszából: […] ...[Eszjtv. 1. § (9) bek.]. Eszerint a munkajogi igény három év alatt évül el, az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályai irányadóak [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik [Ptk. 6:22. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Kérdés:

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a későbbi táppénzkifizetésre. A munkavállalónak nincs saját bankszámlaszáma, ahova lehetne utalni, készpénzben szokta a bért megkapni. A cég ügyvezetője azt javasolta, egyik kollégája vigye be neki a bért és a bérlistát aláírásra, hogy átvette. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, akinek az édesanyjával nem élnek együtt. Van-e arra lehetőség, hogy az anya átvegye a bért és táppénzt meghatalmazás ellenében, esetleg az ő számlájára utalni? Milyen kézenfekvő megoldás lehetséges egy ilyen helyzetben?

Részlet a válaszából: […] ...§ (5a) bek]. A táppénz iránti kérelemben a kérelmező nyilatkozhat úgy, hogy az ellátás folyósítását nem bankszámlára, hanem megadott címre történő kézbesítéssel kéri – azaz a táppénz kifizetését sem kell kötelezően utalással teljesíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?
Részlet a válaszából: […] ...– is lehetőség van a tárgyév december 31-ig, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonyból áthelyezéssel létesül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Másodállás szabadság alatt

Kérdés: Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit, és a munkaszerződés sem zárja ki ezt a lehetőséget, a munkavállaló a napi nyolcórás munkaviszonya mellett elviekben szabadon létesíthet másik munkaviszonyt. Arra azonban ügyelnie kell, hogy amennyiben a szabadsága lejártát követően is fennmarad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Azonos felek – két jogviszonyban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
Részlet a válaszából: […] ...Hiszen ez esetben arra is lenne esély, hogy valójában nem megbízási jogviszony, hanem munkaviszony áll fenn. Elviekben nem kizárható, hogy adott esetben valójában munkaviszonyt jelent a felek közötti „megbízási szerződés”, ugyanis abban szabályozásra kerül(ne)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Kötelező képzés a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek hatéves) koráig és napi négyórás részmunkaidőre szól. Az ettől eltérő ajánlatot a munkáltató saját hatáskörében, szabadon mérlegelheti. Nincs jelentősége, hogy a munkáltató a kérelemmel élő munkavállalónak képzést ír elő, hiszen a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakhoz képest a munkavállalóra hátrányos belső szabályzat (annak ilyen rendelkezése) a munkavállalóra nem lehet irányadó, annak betartására nem kötelezhető. Ebből következően, hiába írja elő a belső szabályzat a havi egy alkalommal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
2
3
322