49 cikk rendezése:
21. cikk / 49 Másodállás autószerelőként
Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?
22. cikk / 49 Közalkalmazottak összeférhetetlensége
Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
23. cikk / 49 Közalkalmazott "másodállása"
Kérdés: Közalkalmazott vállalhat-e másodállást?
24. cikk / 49 Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése
Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
25. cikk / 49 Közalkalmazotti összeférhetetlenség
Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munkaadónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
26. cikk / 49 Idényjellegű tevékenység – nyári táboroztatás
Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?
27. cikk / 49 Adatok mentésének megtagadása céges laptopról
Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
28. cikk / 49 További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei
Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
29. cikk / 49 Munkaidő-beosztás közlése új belépőnél
Kérdés: A törvény előírja, hogy a munkavállalóval mikor kell előzetesen közölni a munkaidő-beosztását. Hogyan kell ezt a kötelezettséget teljesíteni új belépő esetén?
30. cikk / 49 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret
Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
