Megbízás vagy munkaviszony?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, hogy a szerződés típusát elnevezésétőlfüggetlenül, az eset összes körülményeire – így például a felek szerződéskötéstmegelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés sorántett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

"Női szakasz" – hátrányos megkülönböztetés vagy szükséges kivétel

Kérdés: Egy fürdőben vagyok alkalmazott, műszakvezetőként a női öltöző felügyeletét látom el. A munkáltatóm azt mondja, hogy átszervez, és nincs szükség a munkakörömre, és egyébként is, ezentúl a női öltözőben csak női alkalmazottakat akar foglalkoztatni. Kérdésem, hogy diszkriminatív-e, ha csak nőket foglalkoztatnak a fürdő női részlegében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 5. §-a kimondja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatbanaz egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmódkövetelménye megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amelynem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Rendkívüli munkavégzés – munkáltatói elrendelés hiányában

Kérdés: Egy nagy cégnél dolgozom. Munkaidőm hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 6 óráig tart, egy óra ebédszünettel. Nagyobb megrendelések esetén egyszerűen képtelenség munkaidőben végezni a napi teendőkkel. Nem csak én vagyok így, sok kollégám is 2-3 órával többet dolgozik ilyenkor a napi 8 óránál. Megkérdeztem múltkor a főnökömet, hogy miért nem kapunk ilyenkor legalább túlórapénzt. Erre azt kérdezte, hogy miért járna túlórapótlék, nem rendelt el nekünk senki túlórát. Valóban helytálló a felettesem álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdést feltevő munkavállalófelettese szerint túlóra csupán az, amit a munkáltató elrendel, alappalfeltételezhető, hogy a cég vezetőségének tudomása lehet a munka feltorlódásávalegyütt járó plusz munkaidőigényről. Minderre tekintettel, álláspontunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Munkaszerződés módosítása – írásba foglalás nélkül?

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 82. § (1) bekezdése szerint a munkáltató és amunkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést. A felekmódosításra irányuló akaratnyilatkozatának egybehangzónak, egyértelműnek,határozottnak és minden kétséget kizárónak kell lenniük. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Munkáltatói jogkör – a munkaviszony megszüntetésére jogosultak

Kérdés: Cégünknél a munkáltatói jog gyakorlása delegált formában működik. Bizonyos jognyilatkozatok – így például a rendes vagy a rendkívüli felmondás – megtételéhez két aláírás szükséges a munkavállaló munkaszerződésében rögzített személyek által. Kérdésem, hogy az egyik munkáltatói jogkört gyakorló személy aláírása nélkül érvényes-e a jognyilatkozat, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló külföldi távolléte miatt nem íratható alá?
Részlet a válaszából: […] ...van szó,felhívjuk a figyelmet, a Gt. 28. §-a lehetőséget ad arra, hogy a gazdaságitársaság társasági szerződése, illetve – ügyvezető testület esetén – atársasági szerződés vagy a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában azügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Köztisztviselők jutalmazása – a teljesítményértékelés keretei között

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom a központi államigazgatásban, engem is érint az új típusú teljesítményértékelés. Kérdésem, hogy év közben is kaphatok-e jutalmat, ha a kitűzött céljaim egy része megvalósult, és ha igen, akkor milyen összegben? További kérdésem, hogy ezt a munkáltató köteles-e adni, vagy ez az ő mérlegelésétől függ?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő év közben részjutalombanrészesül, annak összege beszámít az év végén adott jutalom összegébe.A részjutalom összege vezető beosztású köztisztviselő,illetve tanácsadó esetében legfeljebb egyhavi illetmény, felsőfokú végzettségű,nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Átöltözés – munkaidőn belül vagy kívül?

Kérdés: Egy kereskedelmi cég vagyunk, a munkakezdés előtt és végezte után átöltöznek a dolgozók. Az átöltözési idő munkaidő-e vagy sem? Kb. 15-15 percről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...többimunkavállalója számára lehetővé tegye a rendes munkaidő ledolgozását (pl.információk átadása műszakváltáskor), vagy a vezető beosztású alkalmazott általközvetlenül a beosztottak munkavégzésének kezdete előtt vagy után végzett,felügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Baleset – utasítással ellentétes magatartás miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel önként belekezdett egy munkába, és erre segítségként más munkavállalókat is rávett. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták, várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel; lehet-e alapja a követelésének? Ha igen, mit kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozatiösszefüggésben következett be [Mt. 174. § (1), (4) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaidő-kedvezmény a tisztségviselőt a munkaideje alatt illetimeg, mivel a kedvezmény rendeltetése éppen az, hogy a szakszervezeti vezetőtérdek-képviseleti tevékenységének elvégzése miatt ne érje hátrány. A díjazottmunkaidő-kedvezmény így megközelítőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték

Kérdés: Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által tudomásul vett – hitelt érdemlőenbizonyított és szükséges – rendkívüli munkavégzés ellenértéke a munkavállalótmunkaidőkeret alkalmazása esetén is megilleti [Mt. 147. § (1) bekezdés]. Ennekalapján téves az a jogértelmezés, amely – az Mt. 147....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
81
82
83