Találati lista:
1. cikk / 500 Besorolás: Gyakornok vagy Pedagógus I.
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda dolgozója dajka munkakörben dolgozik. Középfokú pedagógus (óvodai nevelő) végzettséget szerzett. Ha a munkaköre nem változik, marad dajka, a megszerzett végzettség ismeretében átsorolható-e pedagógusgyakornok fokozatba?
2. cikk / 500 Új végzettség megszerzése – illetményemelés mérlegelési jogkörben
Kérdés: Demenseket is ellátó idősek otthonának közalkalmazottjai demensszakgondozó végzettséget szereztek meglévő ápolói vagy szociális gondozó végzettségük mellé. A munkáltató milyen mértékben adhat vagy köteles béremelést adni az új végzettséget figyelembe véve? A megszerzett tudás napi alkalmazása szükséges a munkavégzés során.
3. cikk / 500 Egészségi alkalmatlanság megállapíthatósága – az orvosi vizsgálat és a lehetséges következmények
Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?
4. cikk / 500 Önkormányzati pályázatok megvalósítása – a díjazási minimumok
Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?
5. cikk / 500 Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás
Kérdés: A bölcsőde 2016. augusztus 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. Főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógus-besorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
6. cikk / 500 Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás
Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
7. cikk / 500 Segédmuzeológusból muzeológus – az átsorolás feltételei
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó múzeumban dolgozó segédmuzeológus megszerzi a mesterfokozatú szakképzettségét. Mikor sorolható át muzeológus-munkakörbe a 39/2020. Korm. rendelet alapján? A muzeológus-munkakör betöltésére vonatkozó két év szakmai gyakorlatot mikortól kell számítani: amikortól megszerzi a mesterfokozatú végzettségét, vagy például a segédmuzeológus-munkakörben (még alapfokú végzettséggel) megszerzett két év szakmai gyakorlatot is figyelembe lehet venni?
8. cikk / 500 Demensgondozói tanfolyam elvégzése – a lehetséges díjazási következmények
Kérdés: Demensgondozói tanfolyamot végeztek el a kollégák. Alapvégzettségük ápoló vagy szociális gondozó. (Idősek otthona, közalkalmazott, demensellátás is van.) A munkáltatónak kell-e/lehet-e valamilyen bérkiegészítést adnia? Kötelező-e, ha igen, milyen mértékben?
9. cikk / 500 Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel
Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
10. cikk / 500 Munkakör és munkaköri leírás – ha a büfét is üzemeltetni kell
Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltatóként új feladatot kaptunk, mely egy büfé üzemeltetése. Mivel egy büfé üzemeltetése teljesen más munkakörben és FEOR-számokon szerepel, mint a művelődési központban dolgozók munkaköre és FEOR-számai, hogyan lehet megoldani azt, hogy mindkét feltételnek megfeleljünk? A munkaköri leírásnak milyen formai követelménynek kell megfelelnie? A közművelődési munkakör marad az eredeti, csak mellette el kell látni a büfé üzemeltetését is. A büfés munkakör fizikai munkának minősül. A szellemi és fizikai munka hogyan kombinálható? A büfé napi négy órában lenne nyitva, nyitvatartási időn kívül kell (a pénzügyi elszámolást, a takarítást, árukészlet-feltöltést megcsinálni stb.), ami napi szinten minimum két óra, tehát napi hat órát kell a büfében dolgozni, és a maradék két órában kell a közművelődési feladatokat ellátni, ami büfé nélkül nyolc órát tesz ki. Valamennyi közművelődésben dolgozó kolléga legalább érettségi bizonyítvánnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskola és mesterképzés).
