Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

112 cikk rendezése:

1. cikk / 112 Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

2. cikk / 112 Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

3. cikk / 112 Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

4. cikk / 112 Egyoldalú kinevezésmódosítás – ha nem kérhető a felmentés

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

5. cikk / 112 Román állampolgár – távmunkában Romániából

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

6. cikk / 112 Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

7. cikk / 112 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít az egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

8. cikk / 112 Korábbi foglalkoztatási jogviszonyok igazolása

Kérdés:

Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

9. cikk / 112 Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

10. cikk / 112 Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.