Találati lista:
271. cikk / 394 Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok
Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
272. cikk / 394 Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt
Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
273. cikk / 394 Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés
Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
274. cikk / 394 Kormánytisztviselő kinevezésének egyoldalú módosítása és a felmentés kérelmezhetősége felmentési tilalom alatt
Kérdés: Kormánytisztviselőnknek 2013-ban születetett gyermeke, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Nemrégiben jelezte, hogy vissza kíván térni dolgozni. Azóta a munkakörére egy másik kormánytisztviselő került kinevezésre, ezért ugyanabban a munkakörben nem tudjuk tovább őt a visszatérte után foglalkoztatni. Felmerült, hogy felajánlunk számára egy olyan másik munkakört, amely az iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelel, ekkor ugyanis nem szükséges a beleegyezése a módosításhoz. Kérheti-e ebben az esetben a felmentését, figyelemmel arra, hogy a gyermeke hároméves koráig még felmentési védelem alatt áll?
275. cikk / 394 Felmondási idő számítása
Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
276. cikk / 394 Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása
Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
277. cikk / 394 Közvállalati munkajogi szabályok – jogszabály-szerkesztési pontatlanság
Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)–(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
278. cikk / 394 Távolléti díj számítási módja
Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
279. cikk / 394 Jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
280. cikk / 394 Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása
Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
