Találati lista:
1. cikk / 434 Öregségi nyugdíjra jogosultság és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott gondozónő 2025. április 16. napjától jogosulttá vált a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára, melyet a közalkalmazotti jogviszonya mellett igénybe is vett, így változatlanul dolgozik tovább, miközben nyugdíjat is kap. A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a lehetőséget ad a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben dolgozók részére a nyugdíj melletti munkavégzésre. A gondozónő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel (felmentési idővel) történő megszüntetése esetén mi a helyzet? Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonya alapján hat hónap felmentési idő illeti meg. A közalkalmazott attól tart, hogy a három hónap munkavégzés alóli mentesítését elveszíti. Hogyan szüntethető meg a jogviszonya, ha majd ténylegesen nyugdíjba szeretne menni?
2. cikk / 434 Munkáltatói felmondás – a tilalom fennállása és a végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: A munkáltató felmondást közölt a munkavállalóval, aki táppénzen tartózkodott, majd később várandós lett. Ebben az esetben a felmondási idő csak a felmondási tilalom megszűnésével indul el, jelen esetben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után? Ilyenkor a végkielégítés mértékét meghatározó időbe beleszámítanak a felmondás közlését követő évek?
3. cikk / 434 Nyugdíjfolyósítás szünetelésének megszüntetése – a lehetséges alternatívák
Kérdés: Van egy kollégánk, aki határozattal rendelkezik az öregségi nyugellátása 2024. augusztus 31-től való folyósításának szüneteltetéséről arra tekintettel, hogy velünk mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kolléga szeretné megszüntetni a jogviszonyát. Lehet-e az esetében a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontját alkalmazni, azaz felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát?
4. cikk / 434 Polgármester végkielégítésre való jogosultsága
Kérdés: A polgármestert a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján tisztségről történő lemondása esetén, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, végkielégítés illeti meg. A tisztség betöltésének kétéves időtartamát mint a végkielégítés feltételét csak adott cikluson (megbízatáson/foglalkoztatási jogviszonyon) belül kell érteni, vagy az egyes ciklusok ilyenkor összeadódhatnak, és összesen kell két év polgármesteri tisztségben töltött idő? Akkor is jár végkielégítés a polgármesternek, ha a jelenlegi ciklusban történő megválasztása, azaz 2024. október 1. óta még nem telt el két év a lemondása (2026. június 28. napja) előtt, de összesen, három ciklusban, egymást követő 12 évig állt foglalkoztatási jogviszonyban polgármesterként ugyanazon a településen? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a polgármestert illetően a megbízatás, a foglalkoztatási jogviszony és a tisztség fogalmak?
5. cikk / 434 Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
6. cikk / 434 Áthelyezés – határozatlanból határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel kerülne egyik óvodából egy másik település óvodájába. Jelenleg határozatlan idejű a kinevezése, azonban az áthelyezés során határozott időre vennénk fel, helyettesítés céljából. Ebbe az óvodapedagógus beleegyezett. Ez lehetséges? Vagy csak határozatlan idejű foglalkoztatásra van lehetőség áthelyezésnél?
7. cikk / 434 Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei
Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
8. cikk / 434 Kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése – szabadságmegváltás és az igazolások kiadása
Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?
9. cikk / 434 Jogviszonyváltás – a Kjt.-ből az Mt. hatálya alá
Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?
10. cikk / 434 „Nők40” – nyugdíjba vonulás és távozás vagy maradás intézményvezetőként
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?
