416 talált cikk a végkielégítés kifejezésre

Kérdés: Hivatalunknál alkalmazásban álló vezető köztisztviselő munkatársunk megszerezte a negyven év jogosultsági időt, így jogosulttá vált a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerinti a felmentés kérelmezésére. Szeretné megigényelni a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető nyugellátást, tervei szerint viszont nem venné igénybe az ellátás folyósítását, hanem lényegében egyből szüneteltetné, és ezzel együtt köztisztviselői jogviszonyát – immáron nyugdíjasként – folytatni kívánná. A tényállás alapján milyen lépéseket kell betartanunk a folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében? Meg kell-e szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát két hónap felmentési idő biztosítása mellett, és ha igen, milyen jogcímen? Milyen határidőket és feltételeket kell figyelembe venni az ismételt foglalkoztatás során? Nyugdíjba vonulásának napját követően akár már másnap sor kerülhet a jogszerű foglalkoztatására, amennyiben bejelentette a nyugellátás szüneteltetését?

Kérdés: Költségvetési szervként, több irányításunk alá tartozó munkáltató (köznevelési intézmény) vagyunk. A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint: „A határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is.” Intézményeinknél gyakori eset, hogy egy kolléga gyermekgondozás vagy egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága a három évet meghaladja. A helyettesítésére felvett munkavállaló határozott idejű jogviszonya a hároméves korlát miatt a jelenlegi szabályozás alapján nem tűnik meghosszabbíthatónak, még akkor sem, ha a helyettesített személy távolléte továbbra is fennáll. Az Mt. szerint ugyanakkor a határozott idejű munkaviszony akár öt év is lehet. Alkalmazható-e ezen szabálya, figyelemmel a helyettesítés különleges esetére? Milyen jogszerű megoldást javasolnak azon munkáltatók számára, ahol a helyettesítés időtartama bizonyíthatóan és objektív okokból meghaladja a három évet, de a munkáltató nem kíván határozatlan idejű kinevezést adni az álláshely „foglaltsága” miatt?

Kérdés: Az idei évben a művelődési ház mint költségvetési szerv megszüntetésre kerül, a dolgozók és a feladatellátás átkerül az önkormányzat 100%-os tulajdonú nonprofit társaságába. A munkavállalók most az Mt. hatálya alá tartoznak, és a nonprofit kft.-ben is az Mt. hatálya alá fognak tartozni. Marad-e a jogfolytonosság? Ez esetben a munkaszerződésben hogyan kell megjelennie, hogy védve legyen a dolgozó? Ha a jogfolytonosság nem lehetséges, milyen módon kell a megszüntetést „lepapírozni”? Kell-e végkielégítést fizetni? Milyen tájékoztatási kötelezettsége van a jelenlegi és az új vezetésnek?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott asszisztens, aki 1967-ben született, szeretné igénybe venni a nők 40 éves nyugdíját. A nyugdíj mellett szeretne tovább dolgozni. 2026-ban a 40 éves szolgálati elismerési ideje is meglesz. A jelenlegi foglalkoztatónál 2024. II. 26. naptól áll jogviszonyban. Milyen módon szüntethető meg a jogviszonya? Mennyi felmentési idő jár a dolgozónak, és mikortól kell számolni? Fel kell menteni a munkavégzés alól a felmentési idő egy részére? A megszűnés napjáig ki kell fizetni neki a 40 éves szolgálati elismerést? Amennyiben továbbra is dolgozik, a nyugdíj megállapításához mindenképp szükséges a jogviszony megszüntetése?

Kérdés: Alkalmazhatók-e az Mt. 36–40. §-ok szerinti, munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó rendelkezések akkor, ha egy magánegészségügyi szolgáltató egy adott telephelyét (az ott munkaviszonyban álló munkavállalóit és teljes infrastruktúrát) kiszervezi egy állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónak? Amennyiben nem, és az Mt. 63. §-ának (3) bekezdése irányadó, akkor a felek megállapodhatnak-e a köztük létrejött jogügyletben úgy, hogy mégis alkalmazni rendelik az Mt. 36–40. §-ait? (Különösen a munkafeltételek, a díjazás megtartása és a munkavállalói felmondás esetén végkielégítés az átvevő részéről.)

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkban 2018. február 15-től áll alkalmazásban egy munkavállalónk iskolagondnok munkakörben, aki 2026 első felében betölti a nyugdíjkorhatárt. A Púétv. 132. §-a alapján felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-i rendelkezései az irányadók. A köznevelési dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével időszerűvé válik. Meglátásunk szerint ez a folyamat az Mt. alapján közös megegyezéssel, illetve a munkavállaló vagy a munkáltató felmondásával történhet. A Púétv. alapján hivatkozott Kjt. 33. §-a megszüntetési eljárásként felmentést, továbbá hatvannapos felmentési időt nevesít, illetve ezt kiegészítendő további hónapokat bizonyos közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat követően. Mi alapján számítható ki az említett dolgozó felmentési ideje, ha a munkaviszonya nem felmentéssel szűnik meg, és nem is dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban az intézményben? Van-e különbség a felmentési idő kiszámításánál abban az esetben, ha a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló konyhai dolgozó munkakörből ugyanebben az óvodában áthelyezésre kerül köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazva dajka munkakörbe a munkavállaló. A KIRA-program engedi a jogviszonyváltást, mellyel a kolléga jogviszonyának folytonossága egyértelműen megmaradna. Helyesen járunk el, ha kinevezését így módosítjuk, vagy a jogviszonyváltás miatt közalkalmazotti jogviszonyát mindenképpen meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, ahol a végkielégítésbe a megszüntetett jogviszony időtartama beszámításra kerülne, mivel a munkáltató személye nem változik?