Maszk viselésének előírása a munkásbuszon

Kérdés: Társaságunk a COVID kapcsán komplex, a munkavállalók egészségét védő intézkedéseket vezetett be, amelynek részeként a rendelkezésükre álló tömegközlekedési eszközökön túl a társaság további buszokat bérel a helyi vállalattól annak érdekében, hogy a távolságtartás ténylegesen biztosítható legyen. A buszokon a maszk használata kötelező. Van-e lehetősége a munkáltatónak bármilyen alapon [pl. Mt. 8. § (2) bek.] felelősségre vonni a munkavállalót, amennyiben a buszon a maszkot nem hordja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkavállalók munkába járásához a munkáltató buszt biztosít, amelynek igénybevétele nem kötelező. A buszon való utazás kapcsán a munkáltató akkor írhat elő kötelezettségeket, ha ezek a munkaviszonyból erednek. Ez egyrészt lehetséges a kérdésben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Elszámolási kérdések – kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarendben dolgozó munkaviszonyára a munkaidő-beosztás szabályai nem vonatkoznak, így a munkaszüneti napra irányadó rendelkezés sem, e munkavállalóknál munkaidő-nyilvántartást sem kell vezetni, egyedül a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek.]. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdésben ugyan munkaszerződést említ, tekintettel azonban arra, hogy a munkáltató egy olyan múzeum, amelyet a helyi önkormányzat tart fenn, nagy a valószínűsége annak, hogy az Ön felesége a Kjt. szerinti közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Kiutazási költségek – ha külföldi a munkavégzés helye

Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Ebből következően a munkáltató – amennyiben nem közvetlenül maga biztosítja a kiutazás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Különböző mértékű költségtérítés

Kérdés: Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A munkába járással kapcsolatos költségek megtérítését a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza, amely értelmében a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Utazási költségtérítés elszámolása

Kérdés: Az utazási költségtérítés szabályai alapján a munkáltató a bérlet, illetve menetjegy 86%-ának térítése helyett, a meghatározott feltételek fennállása esetén, az Szja-tv. szerinti költségtérítést (9-15 Ft/km) biztosítja a dolgozó részére, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Ez a lehetőség kiterjed a lakcímkártyával igazolt, gépkocsival történő hazautazásra is (havonta 4 alkalommal)? Ha a munkavállaló kedvezményes menetjegyre jogosult a tömegközlekedésnél, akkor a munkáltató e kedvezményes jegy árának 86%-át téríti, vagy kötelező teljes árú jegyet váltania a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a rendelkezik a munkáltató által megtérítendő munkába járási és hazautazási költségtérítésről. A 4. § adja meg azt a lehetőséget, hogy bizonyos személyes körülmények miatt a munkáltató a 3. § szerinti térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkavállaló hazaszállítása

Kérdés: Köteles-e hazavinni engem a céges busz aznap, amely napon felmondott nekem a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalók részére a munkába járást megkönnyítheti oly módon, hogy céges buszt biztosít számukra (csoportos személyszállítás). Azt, hogy ennek igénybevétele milyen feltételekkel történhet, a munkáltató belső szabályzata, döntése vagy gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Hazautazás költségtérítése

Kérdés: Milyen mértékű utazási kedvezmény és hány alkalommal illeti meg a multinacionális vállalatnál dolgozó munkavállalót állandó lakhelye és munkahelyének városa közötti utazásnál?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. Ennek részletszabályait a munkába járással kapcsolatban a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Kerekítés a szabadság számításánál

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Így jogszerűen jártak el a munkáltatók, amikor egyrészt a november 4-ig fennálló, másrészt a november 7-én kezdődő munkaviszonyban a szabadságot időarányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak

Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ha a munkavégzéshez szükséges személygépkocsi használata, az ebből eredő, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
1
3
4
5
8