7 talált cikk az utazási költségtérítés , jövedelem kifejezésre

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?

Kérdés: Milyen feltételekkel adható egyszemélyes kft. tulajdonosának helyi tömegközlekedési bérlet, illetve a tagi jogviszonyban lévő tulajdonosnak? Milyen feltételekkel lehet abban az esetben, amikor nem a tulajdonosnak, hanem egy munkavállalónak ad helyi tömegközlekedési és agglomerációs bérletet?

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását helyközi autóbuszjárattal oldja meg, amit a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján 86%-ban megtérítünk. Mivel bejárása több átszállással történik, ezért munkavállalónk a jövőben úgy szeretne munkába járni, hogy egy nagyobb településre személygépkocsival utazna be, majd azt követően helyközi buszjárattal folytatná utazását. Fizethetjük számára a 9 Ft/km benzinköltséget, majd a 86%-os helyközi autóbuszjáratot? A rendelet meglátásunk szerint nem mondja ki egyértelműen, hogy ne lehetne egyidejűleg kétféle költségfajtát téríteni, azonban az ellenkezőjét sem tartalmazza.

Kérdés: Egy bt.-nél vagyok alkalmazott határozott idejű munkaszerződéssel. Munkahelyem 15 km-re van a lakóhelyemtől. Busszal járok, útiköltség-térítést nem kapok. Az lenne a kérdésem, hogy járna-e nekem ilyen költségtérítés? A munkáltatóm nem tudná-e valamilyen formában visszaigényelni, ha fizetné a munkába járásom költségét?

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?