361 cikk rendezése:
331. cikk / 361 Utasítás megtagadása – ha rossz a közlekedés
Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?
332. cikk / 361 Prémiumévesek szabadsága
Kérdés: Prémiumévek programba belépő, munkavégzésre nem kötelezettek esetlegesen bent maradó időarányos szabadságával mi a teendő?
333. cikk / 361 Munkaközi szünet – a kiadás kérdései
Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?
334. cikk / 361 Tájékoztatás a munkarend módosításáról
Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
335. cikk / 361 Rendkívüli munka elrendelése és költségei
Kérdés: Augusztus 20. miatt 21-ét, pénteket 29-én, szombaton kellett ledolgozni. A munkáltatónk viszont úgy határozta meg a munkarendet, hogy 29-e helyett 21-én dolgoztunk – munkaidő-beosztás szerint. 28-án azonban a munkáltató azt mondta, mégis be kell jönnünk 29-én dolgozni. Megteheti ezt? Ha valaki már befizetett egy külföldi útra, emiatt nem tud elutazni?
336. cikk / 361 Megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
337. cikk / 361 Munkaközi szünetben – nem hagyható el a munkahely?
Kérdés: Utasíthatjuk-e jogszerűen arra az alkalmazottainkat, hogy a félórás munkaközi szünetben ne hagyják el a munkahelyet?
338. cikk / 361 Rendkívüli felmondás – a munkavédelmi oktatás elmulasztásáért?
Kérdés: Cégünk a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején – a munkavállalók együttes oktatása érdekében – kötelező munkavédelmi oktatást szervezett, egyik munkatársunk azonban megtagadta a részvételt. Az oktatás megkezdését követően kollégáját kérte meg arra, hogy helyette is írja alá a jelenléti ívet, majd ezek után engedély nélkül eltávozott. Számon kértük a mulasztást, ám arra nem tudott ésszerű okot találni. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Helyesen jártunk-e el?
339. cikk / 361 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
340. cikk / 361 Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása
Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?