Találati lista:
251. cikk / 278 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
252. cikk / 278 Készenléti jellegű munkakör – a gépjárművezető
Kérdés: Gépjárművezető (személygépkocsi-vezető) munkavállalónk munkaideje napi 8, heti 40 óra. Jellemző azonban, hogy sokszor csupán rendelkezésre áll, várakozik a tényleges munkavégzésre. Így általában munkaideje is hosszabb, átlagosan napi 10 óra munkavégzést rendelünk el részére. Ezzel azonban közel fél év alatt teljesen kimerítjük az éves szinten elrendelhető túlóra keretét (200 óra évente). Milyen jogszerű lehetőségeink vannak a munkaideje mértékének esetleges megemelésére?
253. cikk / 278 Munkavégzés – heti 48 óra felett munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Az Mt. 119. § új, 2010. január 1-jétől hatályos (9) bekezdése szerint munkaidőkeret hiányában az Mt. 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a 119. § (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó. Nem egyértelmű számunkra az idézett bekezdés tartalma, kérjük értelmezésüket e szabállyal kapcsolatban!
254. cikk / 278 Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
255. cikk / 278 Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?
Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
256. cikk / 278 Rendkívüli munka elrendelése és költségei
Kérdés: Augusztus 20. miatt 21-ét, pénteket 29-én, szombaton kellett ledolgozni. A munkáltatónk viszont úgy határozta meg a munkarendet, hogy 29-e helyett 21-én dolgoztunk – munkaidő-beosztás szerint. 28-án azonban a munkáltató azt mondta, mégis be kell jönnünk 29-én dolgozni. Megteheti ezt? Ha valaki már befizetett egy külföldi útra, emiatt nem tud elutazni?
257. cikk / 278 Rendkívüli munkavégzés – a munkaidő burkolt megemelése?
Kérdés: Cégünknél előre meghatározzuk, hogy egy hónapban mennyi a munkavállalók számára elrendelhető túlóraszám. Egy hónapban egy munkavállalónak 15 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amellyel szinte minden hónapban élünk is. Ha azonban sor kerül ennek az óraszámnak a túllépésére, a többletet nem fizetjük ki a munkavállalóknak. Ha viszont egy dolgozónak ennél kevesebb túlórát kell elrendelni egy hónapban, azt máskor dolgoztatjuk le vele. A szakszervezeti tisztségviselő többször kifogásolta ezt az évek óta működő gyakorlatot. Valóban problémás munkajogilag az eljárásunk?
258. cikk / 278 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
259. cikk / 278 Túlóraátalány – számítási szabályok
Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
260. cikk / 278 Túlórapótlék a személyi alapbérben?
Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
