Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kérdésben jelzett speciális esetekben a munkavállalót rendkívüli munkaidőre vegyék igénybe. Természetesen be kell tartani az erre vonatkozó törvényi szabályokat, így például a rendkívüli munkaidő mértéke nem haladhatja meg 2012-ben a 225 órát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...megköveteltnél,hiszen a rendkívüli munkaidő pótléka eleve nem járhat a munkavállalónak, habeosztás szerinti munkaidejében (nem túlórázva) dolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
Részlet a válaszából: […]  Jól olvasták az új Mt. 143. § (1) bekezdését, ugyanis azérintett törvényhely szerint a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék vagyszabadidő jár – a munkaidő-beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Műszakpótlék és rendkívüli munkáért járó pótlék párhuzamos fizetése

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom egy cégnél. Kérdésem, ha 18-tól 06 óráig végzek munkát hétköznap, akkor 18 és 22 óra között jár-e a délutános műszakpótlék és a túlórapótlék együtt is, vagy csak az egyik? Ha hétvégén is 18-22 óra között dolgozom, akkor ez hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 146. §-a alapján műszakpótlék akkor jár, ha amunkavállaló több műszakos munkarendben dolgozik, ekkor a délutáni műszakbantörténő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15% (megszakítás nélkülimunkarend esetén 20%), az éjszakai műszakban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Bérpótlékok hétvégi munkavégzésért

Kérdés: Három műszakban dolgozunk (kohászatban), heti váltással. Pénteken tudom meg, hogy hétvégén dolgoznom kell-e; ez azt jelenti, hogy szombaton délután 14-22-ig tart a munkaidőm, majd vasárnap vissza kell váltanom a következő hétre, 06-14-ig tartó beosztásba. Pénteken, ha éjszakás vagyok, akkor 22 órától dolgozom, és ki vagyok írva hétvégén túlórára, vagyis szombaton 22-06-ig, vasárnap 14-22-ig. Ez a beosztás néha 40-50 napig is tart; volt rá eset, hogy ennél is többet dolgoztam egyfolytában, pihenés nélkül. Kérdésem, ha szombaton éjszakára megyek 600 Ft-os órabérrel, milyen pótlék jár utána, és mennyit kellene nettóban kapnom? Főnökünk szerint nem jár a hétvégi túlórára éjszakai és délutáni pótlék.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Amunkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […]  A pontos válaszhoz fontos lenne megtudnunk: van-e Önöknélkollektív szerződés, illetve hogy olyan munkáltatónál dolgozik-e, amelylehetőséget biztosít a megszakítás nélküli munkarend alkalmazására. Amunkavállaló részére – az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

GYES és ápolási díj melletti munkavégzés

Kérdés: GYES mellett 4 órában dolgozom. A munkaidőmön kívül vállalhatok-e helyettesítést? Ha tartósan beteg gyermekem után kapom a GYES-t, és letelte után ápolási segélyt kapnék, akkor mennyit dolgozhatok, és esetleg helyettesíthetek vagy túlórázhatok-e?
Részlet a válaszából: […]  A Cst. 20. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontja szerinta GYES a saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének, tartósan beteg,illetve súlyosan fogyatékos gyermeke 10. életévének betöltéséig illeti meg aszülőt. A GYES-ben részesülő szülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:      

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Éjszakai pótlék elvétele mint büntetés

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató jelen esetben nem tett mást, mint élt a munkaidő-beosztásijogával. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 119. § (1) bekezdése szerintugyanis a munkáltató joga és egyben kötelezettsége is, hogy a munkaidőt a munkajellegére, valamint az egészséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
21
22
23
27