Több műszakos munkarend értelmezése

Kérdés:

Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztására számos speciális szabály vonatkozik, így például részükre vasárnapra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Több műszakos tevékenység – differenciált megítélés

Kérdés: Cégünk hathavi munkaidőkeretet tervez bevezetni. Mintegy 200 főt foglalkoztatunk az üzemünkben, és a tevékenységüket kb. 50 fős adminisztráció segíti. Az üzem három műszakos munkarendben termel, a szellemi kollégák az általános munkarendben, egy műszakban dolgoznak. Alkalmazhatjuk-e a hat hónapos munkaidőkeretet egységesen minden munkatársunkra, mivel a cég főtevékenysége több műszakosnak minősül? Vagy erre csak az üzemben dolgozók kapcsán van lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...mindig csak az adott, legalább heti 80 órában folytatott tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra irányadók. Így például, a munkaidőkeret tartama hat hónap lehet "a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló" esetében [Mt. 94. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Műszakok fogalmának értelmezése

Kérdés: Az egy-két-három műszakos munkarend mettől meddig tart munkaidőben? Például, az egy műszakos munkarend reggel 6-tól 14 óráig tart és így tovább?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazhatóak a kivételes szabályok (pl. lehet hosszabb a munkaidőkeret vagy rövidebb a napi pihenőidő) [Mt. 94. § (2) bek. b) pont, 104. § (2) bek. c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...belül egyoldalúan dönthet az egyenlő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásáról is, illetve az utóbbi esetben arról, hogy azt munkaidőkerettel vagy elszámolási időszakkal valósítja meg. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkaidő-beosztást – bár nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az annak keretében foglalkoztatott munkavállalókra számos rugalmasabb munkaidőszabály vonatkozik. Ezért a munkáltató hosszabb, hathavi munkaidőkeretet is alkalmazhat [Mt. 94. § (2) bek.], illetve beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is (Mt. 101-102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...az e napon történő munkaidő-beosztásnak lehetősége ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkavállaló teljesítendő munkaideje megnőne. A munkaidőkeretben ugyanis az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti napot mindenképpen figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Vasárnapi foglalkoztatás munkaidő-beosztás szerint

Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának – nincs több műszakos tevékenység –, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. tételes felsorolása szerint vasárnapra rendes munkaidő csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján a munkaidő egyenlőtlen beosztására vanszükség, mégpedig az egész évet átfogóan. Erre munkaidőkeret bevezetésével vanlehetőség, amelynek tartama az új Mt. szerint kollektív szerződés rendelkezésealapján legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
2
3