611 talált cikk a teljes munkaidő kifejezésre

Kérdés: A munkavállalók nyolcórás teljes munkaidőben dolgoznak, általános munkarendben. A napi munkaidőben összesen 90 perc munkaközi szünet van. Ebből 30 perc egybefüggő szünet, ezenfelül pedig a műszak hat órájában óránként 10 perces szünetek. Helyes-e az a megoldás, mely szerint ebből 60 percet a munkáltató nem tekint a munkaidő részének, így hivatalosan 6-tól 15 óráig állnak rendelkezésre?

Kérdés: Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.

Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).

Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?

Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?

Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?

Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálatának tervezett nyitvatartása a következő lenne: H: 10–19; K: 8–19; Sze: 8–19; Cs: 8–19; P: 8–19; Szo: 9–14. Egy alkalommal 9 vagy 11 órát vagyunk nyitva. A kollégák teljes munkaidőben dolgoznak. A jövőbeni elvárások között szerepel az, hogy hetente egy-két napot este 10-ig legyünk nyitva. Milyen megoldások lehetségesek, hogy a működésünk szabályos legyen a munkaidő szempontjából is, hogyan érdemes beosztani a munkaidőt, illetve milyen pótlékokkal kell számolnunk, mekkora százalékokkal?

Kérdés: A Btátv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján a tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet. A munkavégzésre csak a fogadó intézménynél kerülhet-e sor, ha nem csak ott, akkor van-e valamilyen bejelentési kötelezettség, illetve a munkavégzés munkaviszonyra vonatkozik csak, vagy megbízási szerződéssel is foglalkoztatható a hallgató?