8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben
Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
2. cikk / 8 Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása
Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
3. cikk / 8 Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni – aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte –, akkor a Tny. – jövedelmi korlátról szóló – 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
4. cikk / 8 Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
5. cikk / 8 Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
6. cikk / 8 Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása
Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
7. cikk / 8 Ügyvezető jogviszonyának bejelentése
Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?
8. cikk / 8 Vállalkozói járulék alóli mentesség
Kérdés: 2006 óta egyéni vállalkozó vagyok, 2008 nyarától munkaviszonyban állok egy nemzetközi szállítmányozási céggel. Az egyéni vállalkozói igazolványomat nem adtam vissza, eseti jelleggel továbbra is szeretném folytatni az egyéni vállalkozói tevékenységemet. Folytathatom-e egyáltalán a munkaviszony mellett az egyéni vállalkozói tevékenységemet? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnem?