Találati lista:
461. cikk / 641 Pedagógusok ebédideje
Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
462. cikk / 641 Azonnali hatályú felmondás – a munkaviszony megszűnésének időpontja
Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?
463. cikk / 641 Tanulmányi szerződés megbízási jogviszonyban
Kérdés: Társaságunk megbízási szerződéses foglalkoztatottjával köthet-e tanulmányi szerződést, vagy ezt csak munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóval teheti meg?
464. cikk / 641 Nyugdíjas munkavállaló fogalma
Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?
465. cikk / 641 Természetbeni juttatásként közlekedési kedvezmény adómentessége
Kérdés: Az adómentes természetbeni juttatásnak minősülő, fogyasztói árkiegészítést nem tartalmazó közlekedési kedvezményekről szóló 324/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja közlekedési kedvezménynek tekinti azt a természetbeni juttatást, amelyet a helyközi közúti vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző társaság munkavállalója, nyugdíjasa, munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő volt munkavállalója, valamint ezen említett személyek igényjogosult hozzátartozója, valamint halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló igényjogosult hozzátartozója részére díjmentes vagy kedvezményes utazás céljára a 2. §-ban foglalt feltételek mellett biztosítanak. Az 1. § (2) bekezdésében található az "igényjogosult hozzátartozó" fogalmának meghatározása a fentiek tekintetében: a magánszeméllyel közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az eltartott gyermek (ideértve a mostoha-, a nevelt és örökbe fogadott gyermeket is) 18 éves koráig, vagy nappali tagozatos iskolai tanulmányainak befejezéséig, vagy a családi pótlék folyósításának idejéig. A munkáltató saját szabályzatában úgy rendelkezik, hogy a kedvezményre jogosult munkavállaló elhalálozása esetén özvegye az esetleges újabb házasságkötésig, gyermeke pedig az ezen a jogcímen szerzett jogosultság feltételeinek fennállásáig kedvezményét megtarthatja. A kérdésünk az, hogy az elhunyt munkavállaló özvegye (aki újabb házasságot nem kötött, a volt munkavállaló lakcímén lakik) és gyermeke igényjogosult hozzátartozónak minősül-e a fenti jogszabály alapján? Vagyis adómentesen adhatja-e részükre a helyközi közúti személyszállítást végző társaság (a munkáltató) a közlekedési kedvezményt, tekintettel a jogszabályra és saját szabályzatára?
466. cikk / 641 Igazgatóhelyettes tanítási óráinak száma
Kérdés: Alkalmazható-e ugyanazon munkáltatónál 2013. szeptember 1-jétől egy fő pedagógus oly módon, hogy egyrészt igazgatóhelyettes, másrészt osztályfőnök alsó tagozaton, ott kb. 10 tanítási órával, ezenkívül a rajzórákat is megtartja a felső tagozaton 6 órában? Ha igen, mi ennek a jogi, finanszírozási módja?
467. cikk / 641 Magasabb fizetési osztályba sorolás feltétele közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott joggal követelheti-e, hogy a másoddiploma megszerzését követően a munkáltató magasabb fizetési osztályba sorolja, jóllehet a jelenlegi munkaköri feladatainak ellátásához a megszerzett további végzettség nem szükséges? A tanulmányi szerződés átsorolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
468. cikk / 641 Diákmunka érettségi után és szünetelő jogviszony mellett
Kérdés: Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nappali tagozatos tanuló, hallgató állhat. Meddig foglalkoztatható az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja abban az esetben, ha leérettségizett, és szeptembertől új (felsőoktatási) intézményben lesz nappali tagozatos hallgató? Járnak-e a járulékkedvezmények, ha a hallgató szünetelteti a hallgatói jogviszonyát?
469. cikk / 641 Kormánytisztviselői átsorolás és az illetményeltérítés
Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre – véleményünk szerint – a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?
470. cikk / 641 Diák munkavállaló orvosi alkalmassága
Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?
