9 talált cikk a szociális intézmény , költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézményben szociális munkatárs munkakörben foglalkoztatott dolgozó jubileumi jutalma eszmei kezdetének megállapításakor figyelembe vehető-e a dolgozó Református Szeretetszolgálatnál eltöltött jogviszonya?

Kérdés: A 85/2007. Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megilleti-e az 50%-os kedvezményt biztosító utazási utalvány az egyházi fenntartásban működő pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottait (pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, titkárnő) is?

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló- és gondozótevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Munkatársunk 1982. 05. 31. – 1987. 07. 05. között dolgozott a Békés Megyei Tanács 1. Sz. Sütőipari Vállalatnál (Békéscsaba), mely időközben, 1985. július 1-jétől átalakult Sütőipari Vállalattá. 1987. 09. 14. és 1988. 05. 18. között a Békés Megyei Tanács Gyermekélelmezési Intézményénél (Békéscsaba) dolgozott. Figyelembe kell-e venni ezeket az éveket a jubileumi jutalom számításánál?

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?