Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] ...való részvételhez számítandó szakmai gyakorlatba nem számít be a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének 30 napot meghaladó időtartama [401/2023. Korm. rendelet 43. § (3) bek. a) pont].Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szünetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...oktatás időtartamához igazodik. Az egyes szakmákra vonatkozó Képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg, hogy az adott szakma vonatkozásában mennyi a szakmai oktatás időtartama, és annak az ágazati alapoktatásra, a szakirányú oktatásra, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Kérdés: Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, vagy külső, vagy belső gyakorlóhelyen. Ezt a hivatkozott szakaszt úgy kell értelmezni, hogy csak duális képzés idejére vonatkozóan lehet hallgatói munkaszerződést kötni külső/belső gyakorlóhellyel, vagy pedig úgy, hogy szakmai gyakorlat vonatkozásában is lehet akkor is, ha az adott hallgató nem duális képzésben vesz részt?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontját a 2015. évi CCVI. törvény 21. §-a módosította, amelynek indokolása szerint az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó rendelkezései kiegészítésre kerülnek azzal, hogy a duális képzés teljes képzési ideje alatt díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...álló 110%-os finanszírozási keretből), és az érintett esélyteremtési illetményrészre is jogosult, akkor az ez utóbbival összeadott havi illetmény összegét kell kerekíteni. Az esélyteremtési illetményrész ugyanis nem pótlék, hanem - mint a neve is mutatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Új életpálya – új pedagógusbér

Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?
Részlet a válaszából: […] ...helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás eredményeképpen a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege,f) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Besorolás egészségügyi dolgozó esetén

Kérdés:

Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?

Részlet a válaszából: […] ...a szakképesítés tartalmára és szintjére nézve. Ezért csak vélelmezhető, hogy az Országos Képzési Jegyzék 1994-es bevezetése előtt kiadott bizonyítványról lehet szó, amelyre még az 1985. évi Otv. alapján kiadott Országos Szakmajegyzék vonatkozott. Az Otv. 13. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Gazdasági vezető besorolása a szociális ágazatban

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Részlet a válaszából: […] ...szerint kell, amely értelemszerűen a nem szociáliságazat-specifikus, de egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök közé tartozhat a 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének III. pontja szerint. A főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Képesítés nélküli óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tartósan betöltetlen óvodapedagógus-álláshelyekre határozott idejű szerződéssel (feladatellátásra) érettségizett alkalmazottat foglalkoztassanak önkormányzati fenntartású óvodák? Folyamatos álláshirdetések ellenére sem tudjuk betölteni az üres állásokat, és szeptemberben a nevelési év megkezdéséhez nélkülözhetetlen lenne a megfelelő létszám.
Részlet a válaszából: […] ...szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha annak megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A 326/2013. Korm. rendelet 33/B. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Önkéntes segítő a közegészségügyben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Amennyiben egy önkéntes segítő munkáját szeretnénk igénybe venni, milyen kötelezettségeink vannak? Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyilvántartásába való bejelentkezés a Köt. alapján megtörtént. Regisztrációs számunk van. Azonfelül, hogy az önkéntessel megkötjük az önkéntes tevékenység ellátására szóló megállapodást (amiben rögzítésre kerül, hogy a tevékenységért ellenszolgáltatás nem jár), illetve vezetünk egy nyilvántartást, van-e még más kötelezettségünk? Amennyiben orvos vállalna önkéntes segítői tevékenységet, van-e valami egyéb tennivaló?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem szükséges például előzetes engedélyt beszerezni [Eszjtv. 1. § (4)-(5) bek.]. Munkajogi szempontból a Köt.-ben foglalt, a fogadó szervezetet terhelő általános kötelezettségeken felül figyelemmel kell lenni az Eütev-tv. 17. §-a szerinti kötöttségekre is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
8