89 talált cikk a pótlék , munkaidő kezdete kifejezésre

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt. műszakpótlékra vonatkozó fogalma, vagy sem? Ha nem, akkor hogyan járjunk el, mit tekintsünk "rendszeres változásnak"?

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Kérdés:

A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?

Kérdés: Iskolánk közoktatási intézmény, ahol 24 órás portaszolgálat működik. Az iskola profilját tekintve alapvetően nem kívánja ezt meg, csupán a terembérleti szolgáltatásunk miatt alakították így. A bérlőink hétvégén is jönnek, de este 6-nál tovább egyik sem marad. Portásaink 2 műszakban, 12 órás beosztásban dolgoznak felváltva 06:00-18:00 és 18:00-06:00 óra között, hozzávetőlegesen a havi munkanapok felében, 4 havi munkaidőkeretben. A kollégák nem fix csak nappali vagy csak éjszakai műszakra jönnek, hanem beosztás szerint jöhetnek bármelyikre. A portások munkaköre nálunk a helyben kialakult terembérleti szokás miatt rendeltetése folytán vasárnap is működő, így a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben is történhet (amire nem jár vasárnapi pótlék). A műszakpótlékkal kapcsolatban a tájékoztatóban a következő mondat szerepel: "Műszakpótlékot az Mt. 141. §-a alapján akkor fizetjük, ha a munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik." Ennek ellenére minden portás, aki bármelyik nap 18:00-06:00 között volt/van szolgálatban, 30%-os műszakpótlékot kapott/kap. Az Mt. vonatkozó paragrafusa a műszakpótlékra való jogosultság alapfeltételeként rendszeresen váltakozó munkaidőkezdést határoz meg, míg a portásaink rögzített két műszakban dolgoznak, az időbeosztásuk állandó, ami tudtommal nem feltételez műszakpótlék-fizetési kötelezettséget a munkáltató részéről. Helyénvalóbbnak tartom az éjszakai pótlék fizetését a 22:00 és 06:00 óra közötti időtartamra. Kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban!

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?

Kérdés: A munkáltató a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosítja a közölt munkaidő-beosztását egy munkavállalónak. Az érintett munkavállaló azonban épp a pihenőnapját tölti, vagy szabadnapon van. Ilyen esetben hogyan tudja a munkáltató tájékoztatni a munkaidő-beosztás változásáról az érintett munkavállalót? Telefonon vagy sms-ben? Mivel lehet szankcionálni a munkavállalót, ha a munkáltató nem éri el a munkavállalót a pihenőnapján, így nem tudja vele közölni a munkaidő-beosztás módosítását? Jól gondoljuk, hogy a felek együttműködési kötelezettségéből eredően a munkavállalótól elvárható lenne, hogy a pihenőnapján/szabadnapján is vegye fel a telefont, vagy hívja vissza a munkáltatót, illetve válaszoljon a munkáltató üzenetére, azaz hogy elérhető legyen?

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor – szerintünk – 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)

Kérdés: A munkavállaló készenléti munkakörben dolgozik (portás), vasárnap 07.00-kor kezdi a munkát, és másnap, hétfőn 07.00-kor végez. A cég megszakítás nélküli tevékenységű. Jár-e neki ebben az esetben vasárnapi pótlék, ha igen, mennyi időre, 24 órára vagy csak 17 órára?