120 talált cikk a polgármesteri hivatal kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében, amennyiben ezt megelőzően két évig (2006-2007) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen polgármesteri hivatallal, ez a két év beleszámít-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalomnál?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?

Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?

Kérdés: Egy köztisztviselő az önkormányzat polgármesteri hivatalában 2021 őszén igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét. Amikor közszolgálati jogviszonya megszűnik, 11 hónap választja el a 35 éves közszolgálati jubileumi jutalom megszerzésétől. Amennyiben közszolgálati jogviszonyának megszűnése után – határozott idejű egyéves időtartamra – munkaszerződéssel visszafoglalkoztatásra kerül a nyugdíjas, ez az egy év beszámítható-e a jubileumi jutalom igénybevételéhez [Kttv. 150 § (3) bek.], azaz 2022 őszén megkaphatja-e a 35 éves jubileumi jutalmát?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén – a vezetői pályázat esetén pedig nem – kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?

Kérdés: A település polgármestere lemondott, ugyanezen időpontban szűnik meg a jegyző jogviszonya is nyugállományba vonulása okán. Az alpolgármester jogosult-e a jegyzői pályázat lebonyolítására és az új jegyző kinevezésére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?