Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése

Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
Részlet a válaszából: […] Az eset valamennyi részlete, valamint az Ön egészségi állapotára vonatkozó orvosi dokumentumok ismeretének hiányában nem vállalkozhatunk arra, hogy a kérdése szerinti eljárások tekintetében pontos érvrendszert dolgozzunk ki. Ugyanakkor lehetőség van felvázolni azt a jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség elbírálása és annak felülvizsgálata olyan orvosszakértői kérdés, amelyet a 102/1995. Korm. rendelet szabályoz részletesen, ennek 6. §-a (3) bekezdésnek b) pontja alapján a betegszabadság vagy táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Autóbusz-vezető munkaköri alkalmassága

Kérdés: Autóbusz-vezető elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kaptam. Az orvos az alvási apnoém miatt adta ezt a véleményt. A törvény szerint viszont végezhetek munkát évenkénti orvosi felülvizsgálattal és megfelelő eredménnyel. Ezeknek a kritériumoknak megfeleltem, és ezt ambuláns kezelőlapommal igazoltam. A laboreredményeim és a látásom jók. Talán a túlsúlyom lenne az ok? (179 cm magas és 106 kg vagyok.) Vezethetek-e tömegközlekedésben autóbuszt?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre nem jogi, hanem orvosszakmai válasz adható. Mint ahogyan az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálat lefolytatása alapján történt az alkalmatlan minősítés kiadása, ennek megváltoztatásához is orvosi vizsgálat szükséges. A 33/1998. NM rendelet 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont], mégpedig a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavállaló csak olyan munkával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő – állásidőnek számít

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munkára az előírt orvosi vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyult [Mvt. 49. § (1) bek. d) pont]. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei közé tartozik a részére előírt orvosi vizsgálaton történő részvétel [Mvt. 60. § (1) bek. f) pont], függetlenül attól, hogy emiatt a munkaköri feladatait nem tudja ellátni, csak a rendes vagy a rendkívüli munkaidő más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Rehabilitációs kártyával foglalkoztatottak

Kérdés: Rehabilitációs kártyával dolgozom. Köteles a munkáltatóm orvosi vizsgálatokra, kezelésekre elengedni? Kötelezhetnek túlórára? A súlyos fogyatékosságra járó pótszabadság kiadásának mik a szabályai?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását teszi kedvezményessé azáltal, hogy utána a munkaadó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. Önmagában a rehabilitációs kártyával való rendelkezés az így foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő

Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. A mentesülés időtartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. A mentesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szabadság és munkaidő elszámolása részmunkaidőben

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A jelen esetben a munkavállaló napi munkaideje 18/5 = 3,6 óra. Ha egy napot távol van szabadságon, akkor ennyi munkaidő alól mentesül. Helyes tehát a számítás, hogy ha egész héten szabadságon van, akkor 5x3,6 órát "teljesít", és öt nappal csökken a még igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.