Egészségügyi dolgozó rendkívüli munkája

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az izotópdiagnosztikai szakambulancián asszisztens, valamint az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben (kettős munkakörben) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban áll, munkaidejére tehát az Mt. és az Eütev-tv. szabályait úgy kell alkalmazni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaidőről való rendelkezés a munkaszerződésben

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződésben elegendő-e a teljes napi munka­időben történő foglalkoztatásról rendelkezni, és "csak" a tájékoztatóban szerepeltetni azt, hogy kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással történik a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [új Mt. 45. § (1) bek.]. Így a munkaszerződés abban az esetben is érvényes, ha abban nem rögzítik a felek a munkaidőben történő megállapodást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet vonatkozásában a Kjt. nem tartalmaz speciális előírásokat, így arra az új Mt. szabályait kell alkalmazni, közalkalmazotti jogviszonyban is. Az új Mt. pedig kimondja, hogy a munkaközi szünet nem munkaidő, kivéve a készenléti jellegű munkakört [új Mt. 86....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Törvényitől eltérő mértékű pótlékok

Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munka­idő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. Készenlét esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a kérdésben jelzett speciális esetekben a munkavállalót rendkívüli munkaidőre vegyék igénybe. Természetesen be kell tartani az erre vonatkozó törvényi szabályokat, így például a rendkívüli munkaidő mértéke nem haladhatja meg 2012-ben a 225 órát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Azonnali hatályú felmondás és a megsértett munkaidőszabályok

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?
Részlet a válaszából: […]  A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, s mint ilyen, acímzettel való közléssel válik hatályossá [új Mt. 15. § (4) bek.], tehát nincsszükség arra, hogy azt a másik fél elfogadja. Amennyiben a felmondást amunkáltatóval közölte, az akkor is hatályos, ha azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – ahatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Folyamatban lévő csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok

Kérdés: 2012 júniusában üzemi tanács híján tájékoztattuk a cégünknél működő szakszervezetet, hogy csoportos létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani. A konzultáció 2012. június 28. napja óta mind a mai napig folyik. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy a csoportos létszámcsökkentés elhatározását az üzemi tanáccsal kell közölni. Ilyen esetben mi a teendő? Újra kell kezdenünk az egész eljárást, és megtenni az új jogszabályok szerinti tájékoztatásokat?
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. rendelkezései szerint, ha a munkáltató csoportoslétszámcsökkentés végrehajtását tervezte, a döntést megelőzően legalább tizenötnappal köteles volt az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónálképviselettel rendelkező szakszervezetek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […]  Az üzemi megállapodás az új Mt. szerint munkaviszonyravonatkozó szabály, amely a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatosjogot vagy kötelezettséget is szabályozhatja. Ezt nevezzük az üzemimegállapodás normatív részének. Ez azonban két fontos megkötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Határidő és időtartam

Kérdés: Mi a különbség a határidő és az időtartam között? Mit ért az új Mt. azon, hogy a "naptár az irányadó" a határidőnek nem minősülő időtartam számítására?
Részlet a válaszából: […]  A határidő az új Mt. 25. §-ának (1) bekezdése szerint olyanhatárnapot jelent, ameddig – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felekmegállapodása alapján – jogszerű lehetőség van valamely jognyilatkozatmegtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.
1
21
22
23
31