2575 cikk rendezése:
2521. cikk / 2575 Átlagjövedelem vagy átlagkereset?
Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
2522. cikk / 2575 Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?
Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
2523. cikk / 2575 Rendkívüli felmondás – jogszabályi hivatkozás nélkül
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntettük meg, mert egy ideje rendszeresen ittasan jelent meg a munkahelyén. A megszüntetésről szóló jognyilatkozat közlését követően vettük csak észre, hogy egyáltalán nem hivatkoztunk az Mt. rendkívüli felmondást szabályozó paragrafusára. Önök szerint ez a hiba adott esetben jogellenessé teszi a munkaviszony-megszüntetést?
2524. cikk / 2575 Munkaviszony-megszüntetés egészségügyi alkalmatlanság miatt
Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?
2525. cikk / 2575 Álláskereső foglalkoztatása a járadék folyósítása alatt
Kérdés: Cégünk alkalmi jelleggel, elsősorban a nyári szabadságolás során kieső munkavállalók helyettesítésére álláskeresőket foglalkoztatna. Van-e lehetőség az álláskeresők foglalkoztatására oly módon, hogy ne veszítsék el a részükre folyósított álláskeresési járadékot? Milyen jogviszony keretében történhet jogszerűen az álláskeresők foglalkoztatása?
2526. cikk / 2575 Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
2527. cikk / 2575 Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
2528. cikk / 2575 Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele
Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
2529. cikk / 2575 Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás
Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
2530. cikk / 2575 Próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszony meghosszabbításakor
Kérdés: Munkavállalóink egy részét egy-két éves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A határozott idő lejártát követően munkaviszonyukat ismételten határozott időre kívánjuk meghosszabbítani. Önök szerint – tekintettel a határozott idejű munkaviszony megszűnésére és az új munkaviszony létesítésére – lehetséges-e jogszerűen próbaidőt kikötni az új munkaszerződésekben? Egyébként melyek a korlátai a határozott idejű alkalmazásnak?