Átlagjövedelem vagy átlagkereset?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 88. § (2) bekezdése szerintugyanis a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a határozott időre alkalmazottmunkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozottidőből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkahelyi KRESZ – felelős-e a munkáltató a targoncabalesetért?

Kérdés: Cégünknél gyakorlat, hogy az éppen felvett, jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat egy belső oktató még betanítja a targoncák kezelésére. Az egyik ilyen alkalommal a "tanuló" az első önálló vezetése során balesetet szenvedett. A vizsgálat során kiderült, hogy a jármű rögzítéséről úgy gondoskodott, hogy a sebességváltót kettes állásba kapcsolta; emiatt a gép elindult, és nekiment a falnak. Kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem akarunk fizetni. Nyerhetünk pert ezzel az állásponttal, vagy egyezzünk meg vele?
Részlet a válaszából: […] ...elérésekor minden közbeavatkozás nélkül megindul,a KRESZ rendelkezéseibe ütközött (BH 2004. 204). A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésbenokozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Amunkavállaló bizonyítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli felmondás – jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntettük meg, mert egy ideje rendszeresen ittasan jelent meg a munkahelyén. A megszüntetésről szóló jognyilatkozat közlését követően vettük csak észre, hogy egyáltalán nem hivatkoztunk az Mt. rendkívüli felmondást szabályozó paragrafusára. Önök szerint ez a hiba adott esetben jogellenessé teszi a munkaviszony-megszüntetést?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló jogszabályhelyre, illetőleg a jogszabály vagy a paragrafusszámára, önmagában még nem teszi jogellenessé a munkaviszony-megszüntetést (BH2001. 142.). A bírói gyakorlat szerint ugyanis a jogellenesség vizsgálataszempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Munkaviszony-megszüntetés egészségügyi alkalmatlanság miatt

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaviszonyánakmunkáltató általi egyoldalú megszüntetése csak bizonyos jogszabályikorlátozásokkal és csak meghatározott esetekben lehetséges. A munkaviszonymegszüntetését illetően eltérően alakul a helyzet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Álláskereső foglalkoztatása a járadék folyósítása alatt

Kérdés: Cégünk alkalmi jelleggel, elsősorban a nyári szabadságolás során kieső munkavállalók helyettesítésére álláskeresőket foglalkoztatna. Van-e lehetőség az álláskeresők foglalkoztatására oly módon, hogy ne veszítsék el a részükre folyósított álláskeresési járadékot? Milyen jogviszony keretében történhet jogszerűen az álláskeresők foglalkoztatása?
Részlet a válaszából: […] ...keretében. Ezt a kilencvennapos időtartamot azálláskeresési járadék folyósítása alatt az álláskereső által létesített egyesmunkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell figyelembe venni.Az Flt. alkalmazásában a munkahely akkor tekinthetőmegfelelőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind akölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást akölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosanki kell tűnnie. A kölcsönbeadó többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – többekközött – a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
Részlet a válaszából: […] ...szüntetheti meg. Erendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni [ÖKBP-tv. 12. § (8) bekezdés].Kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonybólszármazó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetveteljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegelésikörébe tartozik. Veszélyeztetik a munkáltatónak a feladat határidőben történőelvégzéséhez fűződő érdekeit, így a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségüket jelentős mértékben megszegik azok a munkavállalók, akikszándékosan megtagadják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszony meghosszabbításakor

Kérdés: Munkavállalóink egy részét egy-két éves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A határozott idő lejártát követően munkaviszonyukat ismételten határozott időre kívánjuk meghosszabbítani. Önök szerint – tekintettel a határozott idejű munkaviszony megszűnésére és az új munkaviszony létesítésére – lehetséges-e jogszerűen próbaidőt kikötni az új munkaszerződésekben? Egyébként melyek a korlátai a határozott idejű alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 81. § (1) bekezdése szerint a felek a munkaviszonylétesítésekor, azzal egyidejűleg, legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőtköthetnek ki. A próbaidőt mind a határozatlan, mind pedig a határozott időrelétesített munkaviszony tekintetében ki lehet kötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
252
253
254
258