2591 cikk rendezése:
2291. cikk / 2591 Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a támogatás visszavonása
Kérdés: A rendezett munkaügyi kapcsolatokat érintő törvények módosításának hatálybalépésével – ismereteink szerint – jelentősen megváltoztak az állami támogatásokból való kizárás szabályai. A törvény hogyan érintette a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megbírságolt munkáltatók helyzetét? Cégünket ugyanis idén év elején közel félmillió forint bírsággal sújtotta a munkaügyi hatóság. A helyzetünk érdekessége, hogy már korábban pályáztunk egy jelentős összegű állami támogatást ígérő programra, és még a hatóság eljárásának befejezését megelőzően arról értesítettek bennünket, hogy a cégünk érdemes a támogatásra. Jelenleg tehát a kezünkben van a pozitív támogatói döntés, és várjuk, hogy megköthessük a szerződést. Mivel befizettük a bírságot, reméljük nem lesz törvényes korlátja annak, hogy megkapjuk a támogatást. Visszavonható-e jogszerűen a támogatói döntés? Ha igen, biztosítanak-e a jogszabályok egyéni méltányosság gyakorlására lehetőséget, vagy egyéb olyan mentesülési lehetőséget, amely kiutat jelent? Mikor juthatunk ismét állami támogatáshoz?
2292. cikk / 2591 Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére
Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
2293. cikk / 2591 Átsoroláshoz kell-e versenyvizsga?
Kérdés: Több kollégánk felsőfokú végzettséget szerzett, van, akivel még tanulmányi szerződést is kötöttünk. Befejezték főiskolai tanulmányaikat, a II-ből az I. besorolási osztályba szeretnénk őket átsorolni. Az átsoroláshoz kell-e versenyvizsgát tenniük a köztisztviselőknek, ha megvan az ötéves közigazgatási gyakorlatuk?
2294. cikk / 2591 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
2295. cikk / 2591 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
2296. cikk / 2591 Végkielégítés számítása határozatlan idejűvé vált munkaviszony esetén
Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?
2297. cikk / 2591 Garantált bérminimum – mely munkakörben alkalmazandó?
Kérdés: A garantált szakmunkás-minimálbért a betöltött munkakör alapján kell-e biztosítani, vagy mindenki részére, aki szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik? Egy konfekcióvarrodai üzemben, ahol részműveleteket végeznek, mint egy szerelőszalagon, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők ugyanazt a műveletet végzik, mint a betanított munkások. Kell-e alkalmazni a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknél a szakmunkás-minimálbért? A munkaszerződések betanított varrodai munkára szólnak.
2298. cikk / 2591 Egyéni vállalkozót álláskeresőként megillető ellátások
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szerkesztői, lektori és fordítói munkákat vállalok. Sajnos az utóbbi időben megfogyatkoztak a megrendelések, és a közeljövőben nem is várható új megrendelés. Korábban volt egy alkalmazottam is, de el kellett bocsátanom. Jogosult lehetek-e egyéni vállalkozóként valamilyen munkanélküli-segélyre?
2299. cikk / 2591 Bt.-beltag munkaviszonyban
Kérdés: Betéti társaságunk egy beltagból és egy kültagból áll. A beltagunk állhat-e munkaviszonyban a betéti társasággal? Szükséges-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
2300. cikk / 2591 Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
