Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaviszony fogalmát nem definiálja, de amunkaviszonyra jellemző sajátosságokat a törvény rendelkezései tartalmazzák.Ennek ellenére gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy az adott tevékenységetmilyen jogviszonyban célszerű, illetve lehet ellátni, másrészt a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kölcsönzött szakszervezeti tisztségviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselőjeszámára munkaidő-kedvezményt [Mt. 25. § (1) bekezdés], a szakszervezet tagjairészére pedig képzési célú rendkívüli szabadságot [Mt. 25. § (4) bekezdés]biztosítani. Mindkét időtartam alatt a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Előrehozható-e a szabadság kiadása?

Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony fennállása során a munkavállaló több jogcímenis mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól, így az Mt. 107. §-ának c)pontja szerint a keresőképtelenséget okozó betegség idején is. A hivatkozottrendelkezés alapján a munkavállaló munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aheti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve amunkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő számítása

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom már hosszú évek óta. A munkáltatóm a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál nem akarja figyelembe venni az 1982-85-ben szövetkezetnél eltöltött éveimet. Kérdésem, hogy beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe az ott eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/E. § alapján a köztisztviselő 25, 30, 35, illetve40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomrajogosult. A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. 72. § (1)és (2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy önmagában a folytonostermelés nem ad feltétlenül alapot a munkáltató megszakítás nélkülimunkarendben történő üzemelésének megállapításához, ehhez szükséges, hogy olyantechnológiát alkalmazzanak a műanyaggyártáshoz, amely objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében amunkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többekközött a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságlejártát követő egy év időtartama alatt. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmentési idő alatti elhelyezkedés – jár-e végkielégítés?

Kérdés: 15 évig dolgoztam az önkormányzatnál, azonban létszámleépítés miatt elküldtek. A felmentési időm teljes tartamára mentesített a munkáltatóm a munkavégzés alól, hogy ez idő alatt próbáljak új munkahelyet találni. Egy költségvetési szerv gazdálkodó szervezeténél találtam állást, azonnali beállással. A munkáltatóm azt mondja, hogy ha a felmentési idő alatt elhelyezkedek, nem fizeti ki a végkielégítésemet. Kérdésem, jogos-e mindez, ha elhelyezkedem a cégnél?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. általános szabálya szerint a köztisztviselőtfelmentése esetén végkielégítés illeti meg, amely bizonyos esetekbenkivételeket fogalmaz meg a kifizetés alól. Egyik ilyen kivétel, hogy nemjogosult végkielégítésre az a köztisztviselő, aki a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel

Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett szabály szerint, ha a munkavállalótérintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítéseszámára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagyjelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
46
47
48
49