Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Cserekereskedelem: munkaviszony helyett megbízási jogviszony

Kérdés: Egy kereskedelmi egységen belül két cég működik. Az eladók az "A" cég heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazottai. "B" cég a proaktivitás növekedése érdekében az értékesített árbevétel meghatározott százalékát biztosítaná, és azt megbízási jogviszony keretében "foglalná". Van-e ennek akadálya a kötött munkavégzés helyére, idejére és az ellátandó ügy rendszerességére való tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Noha a felvetett kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, annak megválaszolása során azt feltételeztük, hogy a "B" cég megbízási jogviszony keretében kívánja az alkalmazottait a jövőben lényegében ugyanarra a munkára, ugyanolyan időbeli lekötöttséggel, rendszeresen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Felmondási idő tartama – figyelemmel a keresőképtelenségre és a ki nem adott szabadságra

Kérdés: Csökken a ledolgozandó felmondási idő a táppénzen töltött idővel, illetve az időarányosan járó megmaradt szabadság napjaival?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló a felmondási idő alatt keresőképtelenné válik, és táppénzre lesz jogosult, a felmondási idő hossza erre tekintettel nem változik. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. Ha a felmondási idő 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony szünetelése – az inaktív idő

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi tárgyú jogszabályok nem használják az aktív/inaktív idő, illetve állomány megkülönböztetést. A munkajog csupán a munkaviszony szünetelését ismeri. Ez minden olyan időszakot magában foglal, amely alatt a felek között ugyan fennáll a munkaviszony, azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Munkavállalói hozzátartozók

Kérdés: Ki minősül közeli hozzátartozónak, egyenes ágbeli rokonnak abban az esetben, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalónak haláleset miatti két munkanap munkavégzés alóli mentesüléséhez való jogát illetően – ellentétben a régi Mt.-vel – nem a közeli hozzátartozók, hanem általában a hozzátartozók személyét nevesíti. Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, ha a megállapodást írásba kell foglalni, azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést a felek kötelesek írásba foglalni (Mt. 44. §), felmondás is csak írásban közölhető jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságát tölti, mely gyermeke harmadik életévének betöltéséig illeti meg őt (Mt. 128. §). Ebben az időszakban a munkaviszonyból származó főbb jogok és kötelezettségek ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség megsértése a felmondási idő alatt

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a felmondási idő alatt is megilleti, illetve terheli a munkaviszonyból származó jogok és a kötelezettségek jelentős része, még akkor is, ha őt a felmondási idő egésze alól mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól. Az együttműködési és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem tudjuk meg, mi a felfüggesztés oka. Elöljáróban kiemeljük, az, hogy az egészségügyi intézmény szervezeti egységének (pl. kórházi osztálynak) a működését a munkáltató felfüggesztheti-e és milyen esetekben, nem munkajogi kérdés; ez ugyanis érinti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
1
24
25
26
50