493 cikk rendezése:
1. cikk / 493 Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
2. cikk / 493 Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?
3. cikk / 493 Tanulási célok és a szükséges idő
Kérdés: Közös hivatalunknál több kolléga jelezte továbbtanulási szándékát, és tájékoztatott arról, hogy felvételt nyert felsőfokú oktatási intézménybe. Akiknél a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség megszerzésére irányul a továbbtanulás, tanulmányi szerződést köt a hivatal, és biztosítja az éves szabadságon felül a képzés napjára, a vizsgákra és az államvizsgára a szükséges szabadságot. Akik pedig olyan felsőfokú intézményben tanulnak tovább, amelyben megszerzett végzettségre a közös hivatalnak semmilyen szüksége nincs, mi az, amit kötelezően biztosítani kell a munkavállaló részére? Biztosítani kell-e az éves szabadságon felül a képzési és vizsganapokra a pluszszabadságot, szabadnapot abban az esetben is, ha nem kötünk vele tanulmányi szerződést?
4. cikk / 493 „Nők40” – jogviszony-megszüntetés és újbóli foglalkoztatás
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt februárban már megszerezte, de csak októberben kérelmezi a jogviszonya megszüntetését? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetést? Ha közös megegyezéssel is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, akkor ez nem okoz neki semmilyen hátrányt, ha megy a nyugdíjbiztosítóhoz intézni a nyugdíját? Ha csak felmentéssel kérheti, akkor kötelező a munkáltatónak két hónap felmentési időből a felére felmenteni, vagy ez csak egy lehetőség? A megszüntetést követően nyugdíj mellett megbízási szerződéssel továbbfoglalkoztathatjuk?
5. cikk / 493 További munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt
Kérdés: A munkáltató az egyik munkavállalójával – létszámleépítés miatt – közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyt. A munkavállaló ezt nem fogadja el, amelynek következtében a munkáltató felmond harmincnapos felmondási idővel, azzal, hogy korlátozás nélkül felmenti erre az időszakra a munkavállalót a munkavégzés alól. A munkavállaló, tekintettel arra, hogy a munkavégzés alól a munkáltató a teljes felmondási időre felmenti, minden további korlátozás nélkül létesíthet-e más munkáltatóval munkaviszonyt?
6. cikk / 493 Munkaidőben munkahelyen kívül – a munkaadói szankciók
Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?
7. cikk / 493 Fizetés nélküli szabadság a Kttv. hatálya alatt
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?
8. cikk / 493 Felmondás – felmentési idő és szabadságkiadás
Kérdés: A munkáltató több munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg felmondással a visszaesett megrendelések miatt. Már egy hónappal korábban meghatározásra került a nyári leállás időpontja, amely alatt szabadságon lesznek a kollégák. A felmondást 2025. július 14-én közölték, a szabadság kiadása pedig július 21. és 31. között történt. Helyes ez így? Kell-e felmentési bért fizetni erre az időszakra is?
9. cikk / 493 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt
Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
10. cikk / 493 Nyolchavi felmentési idő – mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?
