163 cikk rendezése:
141. cikk / 163 Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak
Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
142. cikk / 163 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
143. cikk / 163 Munkabércsökkentés a minimálbérre?
Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?
144. cikk / 163 Utasítás megtagadása – ha rossz a közlekedés
Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?
145. cikk / 163 Kiküldetés – időkorlát nélkül?
Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?
146. cikk / 163 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
147. cikk / 163 Prémiumévesek munkába járási költségei
Kérdés: A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem: mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
148. cikk / 163 Munkaközi szünetben – nem hagyható el a munkahely?
Kérdés: Utasíthatjuk-e jogszerűen arra az alkalmazottainkat, hogy a félórás munkaközi szünetben ne hagyják el a munkahelyet?
149. cikk / 163 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
150. cikk / 163 Prémiuméves utazási költségtérítése
Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
