2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató (költségvetési szerv) vagyunk, 2025. 10. 01-jétől egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztattunk házi gyermekorvosi asszisztenst. Egészségügyi szakképzettsége 1994 óta fennáll. Előző jogviszonyok a következők:
– Magyar Honvédség: 1995. 05. 15. – 1996. 02. 18. (9 hó 4 nap);
– Pest Megyei TÁH: 1996. 02. 19. – 2003. 08. 15. (7 év 5 hó 28 nap);
– Magyar Államkincstár városi szakrendelő: 2004. 01. 05. – 2009. 01. 31. (5 év 27 nap);
– GP Doctor Eü. Szolg. Kft.: 2009. 02. 02. – 2024. 02. 29. (15 év 28 nap);
– Mediscope Egészségügyi Szolgáltató Kft.: 2024. 03. 01. – 2025. 09. 30. (1 év 7 hó).
Amennyiben a fent felsorolt jogviszonyok beszámíthatóak a szolgálati időbe, számításaink szerint 2025. 10. 05-én elérte a 30 éves szolgálati időt. Mely jogviszonyok számíthatók be a szolgálati elismerés kifizetéséhez? Jogosult-e a dolgozó a 30 éves jogviszony után járó szolgálati elismerésre?

Kérdés: Veszélyeztetett terhesség miatt az üzemorvos az adott pozícióban csak 4 órás munkavégzésre találta alkalmasnak a kismamát. A munkáltató 4 órás szerződésmódosításra akarja kötelezni a munkavállalót. Álláspontunk szerint a kismamát a 8 órás munkavégzés helyett 4 órában kell foglalkoztatnia, a másik 4 órában pedig fel kell mentse a munkavégzés alól, és a szerződés szerinti bért fizetnie. Jogosan utasítja el a kismama a szerződés módosítását, amiben a bére is csökkentésre kerül?

Kérdés: Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint, nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Hogyan értelmezendő a fenti passzus, ha a munkavállalónak belföldi vagy külföldi kiküldetés keretében több órát kell utaznia az adott napi/heti munkavégzés helyszínére? Miként befolyásolja ezt a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történt utazás? Ha tehát egy külföldi, hétfő reggeltől csütörtökig tartó konferenciára a munkavállalónak vasárnap délután kell elutaznia, mely utazás költségeit természetesen a munkáltató 100%-ban állja, ezenkívül milyen kötelező térítési kötelezettsége van (ha van egyáltalán) a munkáltatónak a munkavállaló felé?

Kérdés: Az egyik dolgozónk 2018. 10. 15. óta a mai napig is CSED- és GYED-időszakokat tölt. Az ezen időszakokra járó szabadságának van-e elévülési ideje, és amennyiben van, akkor pontosan mi annak az ideje? A munkavállaló 2007 és 2025 között 11 gyermeket szült. A legkisebb most féléves, és szeretne visszatérni a munkába, majd kivenni a neki járó szabadságokat. 2018-ban egyszer már visszatért, akkor 76 munkanapot adtak ki részére, majd újra szülni ment. Most úgy számol, kb. másfél év szabadság jár a részére, az erre való jogosultságát szeretnénk körüljárni. A 2018-ig felhalmozódott és akkor ki nem adott szabadságok elévülnek? A munkavállaló szerint nem. Amikor a munkavállaló szabadságra szerez jogot, ám azt nem tudja igénybe venni, mivel egyéb jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezzel az esettel állunk szemben. A Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Illetve ami 60 nap alatt nem adható ki, az sem évül el, hanem felhalmozódik? A munkavállalónak valóban akár másfél év szabadsága is felhalmozódhat ilyen módon?

Kérdés: Bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a munkavállaló mentesül-e a munkavégzés alól, ha bejegyzett élettársának édesanyja meghal?

Kérdés: Szervezeti felépítésünk miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos megbízására nincs ráhatásunk (nem mi választjuk ki, nem közvetlenül kötjük meg vele a szerződést, így probléma felmerülése esetén megszüntetni sem tudjuk azt). A munkáltató ingyenesen biztosít foglalkozás-egészségügyi szakorvost, de a fent említettek miatt van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóktól – egyéb személyes ellentét miatt – külsős foglalkozás-egészségügyi szakorvostól fogadjon el papírt, ahol a munkavállaló önként, saját költségén vett részt?

Kérdés: Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?