Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...az átvevő munkáltatót az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Elhelyezkedés korlátozása – megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...és a tisztesség elvének megfelelően eljárni, és kölcsönösen együttműködni a munkáltatóval, ezen belül nem lehet olyan magatartást tanúsítania, amely az Önök jogát, illetve jogos érdekét sérti. E "köztes" időszakban is köteles Önöket minden olyan tényről, adatról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli mentesítés idejére járó díjazás

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.
Részlet a válaszából: […] Helytállóan került megállapításra, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye szerint a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan az adott munkakör ellátására, akkor ezen tény kizárja az adott munkakörben történő további foglalkoztatását. Ha pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...állási kötelezettsége alól, és ennek időtartama is bármilyen hosszú lehet, a pár órás távolléttől a több hónapos külföldi tanulmányútig. Ahogyan arra a törvényszöveg kimondottan utal, a mentesülés idejére járó díjazás is megegyezés kérdése, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Prémiumévek program megszűnésekor járó juttatás

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. §-a (8) bekezdése szerint "amennyiben aprogramban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásánakkifizetését megelőzően az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – idenem értve a Ktv. hatálya alá tartozó szervvel, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.